studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Huba Lilla Luca
Deception detection – avagy a megtévesztés felderítése
és az igazságügyi őszinteségvizsgálat a
büntetőeljárásban *
A kriminalisztika egyik alapvető funkciója a felderítés, minél több és hitelesebb
bizonyíték szerzése a büntetőjogi felelősség megalapozásához. A bizonyítékok egy
bizonyos osztályozási szempontja alapján beszélhetünk személyi és tárgyi bizonyítékokról.
A személyi bizonyítékok között helyezkednek el a dolgozat szempontjából
legfontosabb bizonyítási eszközök; a terhelt, a tanú, illetve a sértett által tett vallomások.
A terhelti beismerő vallomás, amelyet korábban „a bizonyítékok királynője
(regina probationum) 1 címmel illettek, még mindig nagy jelentőséggel bír a bizonyítékok
között a tekintetben, hogy a terhelt különösen részletes és feltáró beismerésével
a ténybeli vitát eldöntő, „perdöntő” bizonyítékkal szolgálhat. 2 Mindazonáltal a
terhelt beismerő vallomásnak csak úgy, mint a tagadásának számos oka lehet, így
mindkettő sokoldalú ellenőrzésre szorul. E vallomások mellett szükséges a tanúk és
akár a sértettek által tett vallomások elemzése is, hiszen a hazugságnak számos a
személyben és a külső körülményekben rejlő oka van, ezek feltárása pedig elengedhetetlen
a vallomások helyes értékeléséhez. A dolgozat többek között arra a kérdésre
keresi a választ, hogy: mérhető-e, illetve hogyan mérhető az emberi hazugság? Mielőtt
e kérdés megválaszolásához hozzákezdenék, szükséges egy fogalmi zavar tisztázása:
mit jelent a dolgozat címében is szereplő „igazságügyi őszinteségvizsgálat”
kifejezés? A háttérben tulajdonképpen a közismert hazugságvizsgálat szókapcsolat
áll. Mindkét kifejezés helyes, egy és ugyanazt jelenti. A szóbeli vallomás ellenőrzésével
foglalkozó szakértők egy része azonban tiltakozik a hazugságvizsgálat, mint
kifejezés ellen, hiszen a modern büntetőeljárás egyik alapkövetelménye a tisztesség
vélelmezése (praesumptio boni viri). Ezért nem célravezető előzetesen annak feltételezése,
hogy a vizsgálat alá vont személy hazudik. A büntetőeljárás során tehát nem
* E tanulmány alapjául szolgáló dolgozat a XXX. Országos Tudományos Diákköri
Konferencián „Büntetés-végrehajtási jog és kriminalisztika” szekcióban 3. helyezést ért el.
Konzulens: Dr. Fenyvesi Csaba – Dr. Mészáros Bence
1 „Ma úgyszólván szentségtörésnek számít minden olyan állítás, amely szerint a terhelt
beismerése az eljárásban nagyobb súllyal esik latba, mint a többi bizonyíték bármelyike. A
gyakorlatban azonban a nyomozóhatóságok fokozott erőfeszítéseket tesznek a beismerő
vallomás megszerzésére.” Erdei Árpád: A trónfosztott királynő uralkodása, avagy a
bizonyításelmélet szent tehene. Magyar Jog 1991. 4. sz. 210. o. Emellett a gyors technikai
fejlődés ellenére, amelynek köszönhetően a tárgyi bizonyítékok egyre megbízhatóbbak, a
személyi bizonyítékok jelentősége nem csökkent, a tárgyi bizonyítékok ugyanis legtöbbször
a személyi bizonyítékokkal kiegészítve nyernek jelentőséget. Jacsó István: A vallomásokat
befolyásoló tényezők. Magyar Jog 1975. 8. sz. 460. o.
2 Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Dialóg
Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2008. 244. o.
355