01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Bukli Ádám<br />

szerződ<strong>és</strong> szolgáltatásai <strong>és</strong> a Ptk. 235. § (2) bekezd<strong>és</strong>e szerint a sérelmet szenvedett<br />

fél jogosult a megtámadásra, márpedig a sérelem legkorábban a vételi jog<br />

gyakorlásával következik be, addig nem realizálódik az opciós szerződ<strong>és</strong>ben kikötött<br />

vételár. Úgy vélem, hogy a vételi jog gyakorlását megelőzően a vételi jog<br />

kötelezettjének a kezében nem a Ptk. 201. § (2) bekezd<strong>és</strong>e szerinti megtámadási jog,<br />

hanem a Ptk. 375. § (3) bekezd<strong>és</strong>e szerinti kereset, mint jogvédelmi eszköz van. A<br />

nevezett bekezd<strong>és</strong> szerint a bíróság mentesítheti a tulajdonost a vételi jogból folyó<br />

kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a vételi jog enged<strong>és</strong>e után körülményeiben<br />

olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesít<strong>és</strong>e tőle többé nem<br />

várható. Kérd<strong>és</strong>ként merülhet fel, hogy a körülmények alatt csak objektív (például a<br />

dolog értékének jelentős változása) vagy szubjektív (kötelezett helyzetében beállott<br />

valamilyen jog által méltányolható változás) szempontok is mérlegelhetők-e. A bírói<br />

gyakorlatból nem igen nyerhető tapasztalat e bírósági mentesít<strong>és</strong>sel kapcsolatban,<br />

ennek oka az lehet, hogy a vételi jog kötelezettjei csak a vételi jog gyakorlását<br />

követően fordulnak keresettel a bírósághoz, ekkor pedig már érthető módon a<br />

feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadás a keresetük jogcíme.<br />

A megtámadás jogának legkorábbi időpontjánál kev<strong>és</strong>bé érdekes kérd<strong>és</strong>nek tűnik<br />

a megtámadás határideje. A megtámadásra egy éves elévül<strong>és</strong>i jellegű 63 határidő áll<br />

rendelkez<strong>és</strong>re. A Ptk. 236. § (2) bekezd<strong>és</strong>ének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a<br />

felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a megtámadási határidő<br />

kezdete a sérelmet szenvedő fél teljesít<strong>és</strong>ének – r<strong>és</strong>zletekben történő teljesít<strong>és</strong>nél az<br />

első teljesít<strong>és</strong> –, illetve, ha ő a teljesít<strong>és</strong>kor kényszerhelyzetben volt, e megszűntének<br />

időpontja. A jogelméletben <strong>és</strong> joggyakorlatban lényegében egyetért<strong>és</strong> van abban,<br />

hogy a határidő kezdetének csak a határidő leteltének időpontja tekintetében van<br />

jelentősége, mivel a sérelmet szenvedő fél már korábban is megtámadhatja<br />

szerződ<strong>és</strong>i nyilatkozatát. A megtámadás határidejének kezdete a vételi jog<br />

gyakorlásának időpontja.<br />

4. A vizsgálandó értékviszony a bírói beavatkozás terjedelme<br />

A feltűnő értékaránytalanság tekintetében tisztázásra szorul, hogy az<br />

értékarányosság mikori értékviszonyok alapján vizsgálandó. Az opció enged<strong>és</strong>e<br />

időpontjában fennálló értékviszonyok alapul vételét tekinti helyesnek Salamonné, 64<br />

amennyiben a felek a vételárat összegszerűen meghatározták. Emellett az hozható<br />

fel érvként, hogy ennek időpontjában állapodnak meg a felek a vételárról (vagy<br />

annak számítási módjáról). Ekkor kell – jövőbelátás képességének hiányában –<br />

véglegesen megállapodniuk arról a vételárról, amin k<strong>és</strong>őbb a dolgot az opció<br />

jogosultja megvehetni, az opciót engedő pedig köteles azt eladni. Ezt követően külső<br />

körülmények gyakorolhatnak befolyást a dolog valós forgalmi értékének<br />

alakulására, a felektől függetlenül. Érthető volna tehát, ha az opció enged<strong>és</strong>ének<br />

időpontjában követelnénk meg a feltűnő értékaránytalanság hiányát, hiszen k<strong>és</strong>őbb<br />

már a felek befolyásától függetlenül következhet be ez a sérelem. Azonban azt is<br />

figyelembe kell vennünk, hogy az előre kialkudott vételárat csak k<strong>és</strong>őbb, az<br />

63 Ptk. 236. § (1) <strong>és</strong> (3) bek.<br />

64 Salamonné: i.m. 9. o.<br />

218

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!