studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Nagy Noémi
Az általános iskolások a 6. kérdésre magasabb arányban válaszoltak, mint a
gimnazisták. Közülük 4-en, míg a gimnazisták közül 26-an nem, sőt a gimnazisták
közül senki nem jelölte be az e) és f) válaszokat, amelyek a gazdasági helyzetükre
vonatkoztak. Erre a kérdésre az általános iskolások sem válaszoltak olyan magas
arányban, de azért így is jól látszik, hogy számít nekik az anyagi helyzet.
Álláspontom szerint a gimnazisták két ok miatt nem választották ezt a két
lehetőséget.
Először, mert szégyellik bevallani a rossz anyagi helyzetet, másodszor pedig
lehet, hogy nem számít nekik. Feltételezem, hogy az idősebb gyerekek, esetünkben
16–18 évesek, sokkal inkább ítélnek meg valakit a külseje alapján, mint a kisebbek.
Lehet, hogy azért nem érdekli őket az anyagi helyzet, mert a barátaik, osztálytársaik
hasonló anyagi háttérrel rendelkeznek, ezért nincs lényeges különbség közöttük,
vagy azért mert felülemelkednek ezen, ami fejlett erkölcsi érzékre vallana, én
viszont nem gondolom, hogy ez így lenne. Nem szeretnék az általánosítás hibájába
esni, s minden bizonnyal van olyan gyerek az alanyok között, akit a 21. század
anyagias világában valóban nem érdekelnek a külsőségek és ebből a szempontból
érettebbek a társaiknál. A kisebbeknek ennél ez egy kicsit jobban számít. Náluk ez
javíthat, vagy ronthat a pozíción, de emellett is van számos más státuszt befolyásoló
tényező. Számukra kevésbé meghatározóak még a külsőségek. Van szerepük, de ez
nem bír lényeges befolyással a kapcsolataikra.
14-en jelölték be, hogy kötekedők és hangoskodók, ők a 9. kérdésnél (Milyen
szerepe volt a konfliktus kialakulásában?) azt válaszolták, hogy
konfliktuskezdeményezők. Ezzel tartalmilag összefügg az első kérdés, amely a
diákok személyiségére vonatkozik. 115–en (52%) nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak
tartották magukat, hirtelen haragúnak 48–an, kötekedőnek 14–en. Ezt a két utóbbit
gyakran együtt jelölték be. Az első kérdésnél az a) (nyugodt, kiegyensúlyozott)
válasz mellé sokan bekarikázták az e) választ, azaz, hogy konfliktuskerülők. Ez a
közösség szempontjából nagyon jó értéknek tekinthető, ez a 2. (Milyen a kapcsolata
az osztálytársaival?) és 3. (Szeret iskolába járni?) kérdésekre adott válaszból is
kitűnik. A gyerekek 79,5%-nak jó a kapcsolata az osztálytársaival és 52%-nak
barátai is onnan kerülnek ki. Az iskolába járáshoz való hozzáállásuk is kedvező,
csak kevesen nem szeretnek iskolába járni, a többség viszonyulása pozitív, vagy
közömbös.
Majd mindenki következetesen töltötte ki a kérdőívet, de volt néhány egymásnak
ellentmondó válasz is. Ebből arra a megállapításra jutottam, hogy nem vették
komolyan a kitöltést és viccet formáltak belőle, vagy szövegértési problémáik
vannak. Ez főleg az általános iskolásokra volt jellemző, a gimnazisták logikusan
karikázták be a válaszukat. Náluk inkább az jelentett problémát az értékelés során,
hogy sokszor nem jelöltek be semmit. A 8. (Amennyiben volt már nézeteltérése egy
iskolatársával, milyen jellegű volt?) és 9. kérdést nagyon nagy arányban hagyták
üresen, 40 illetve 20%-uk. Ellenben a 10. (Hogyan oldja meg a kialakult
konfliktust?) és 12. (Ha kezdeményez konfliktust, miért?) kérdésre nagy többségük
válaszolt. Ha a 8. kérdésnél nem jelöltek, akkor azt úgy is értelmezhetjük, hogy nem
volt konfliktusuk. Ez önmagában elegendő lett volna, ha a 13. kérdésnél (Melyik
erőszak formát alkalmazza gyakrabban?) nem jelölik be az általuk alkalmazott
agresszió valamelyik formáját, így ellentmondásos válaszok születtek. Emiatt nem
386