studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Deception detection<br />
- tehát szinte bárhol, bármikor, utólag is alkalmazható, nem szükséges hozzá<br />
olyan steril környezet, mint a poligráfhoz (az Amerikai Speciális Erők Irakban<br />
is bevetették).<br />
A VSA egy széles körben alkalmazott, elterjedt eszköz, az FBI <strong>és</strong> a CIA mellett<br />
többek között Magyarországon is használják főleg a humán biztonság területén.<br />
Vállalatokon belül is gyakori az alkalmazása kiváltképp csalás, lopás, sikkasztás,<br />
hűtlen kezel<strong>és</strong>, belső visszaél<strong>és</strong>ek, veszteget<strong>és</strong>ek, üzleti hírszerz<strong>és</strong> felderít<strong>és</strong>ére<br />
(ilyen jellegű hazugságvizsgálatot végez például az ANIMA Polygraph Kft.). 15<br />
2. Kriminalisztikai írásvizsgálat <strong>és</strong> a grafometria<br />
A fenti idézet jól mutatja, hogy adott személy kézírása ugyanannak az entitás<br />
megnyilvánulásnak a különböző állapota, változata, formája. Két (alá)írás vizsgálatakor<br />
tehát egy személy két különböző megjelen<strong>és</strong>ének állapotát <strong>és</strong>zlelhetjük. 16 A<br />
kriminalisztika célja az azonosítás, egyediesít<strong>és</strong>, így az írásvizsgálat során is a leggyakoribb<br />
kérd<strong>és</strong>ként az merül fel, hogy a két összehasonlított (alá)írás azonos-e?<br />
Ez a kérd<strong>és</strong> ilyen megfogalmazásban azonban nem helyes, ugyanis két (alá)írás sohasem<br />
lehet teljesen azonos. A kiinduló kérd<strong>és</strong> így hangzik helyesen: azonos eredetű-e<br />
a két (alá)írás? Ebből következően a helyes fogalomhasználat nem az írásazonosítás,<br />
hanem a kézeredet-azonosítás. A kriminalisztikai közelít<strong>és</strong>ű kézeredetvizsgálat<br />
tehát két eltérő idejű <strong>és</strong> eltérő külső-belső környezet által meghatározott<br />
állapotot hasonlít össze. Ezzel szemben, illetve ezt kieg<strong>és</strong>zítve az íráspszichológia<br />
már az íráshoz nem csupán, mint egy nyomhoz közelít, hanem az emberi pszichikum<br />
egy termékének tekinti azt. Az írás vizsgálata alapján tehát következtet<strong>és</strong>eket von le<br />
az írást létrehozó személyiségére, viselked<strong>és</strong>i szokásaira vonatkozóan. Ezt követően<br />
a személyt érintő információkkal szükséges összehasonlítani a kérd<strong>és</strong>es mintát, hogy<br />
az abban kifejeződött állapot keletkezhetett-e az adott alanytól. 17<br />
A személyazonosító célú írásvizsgáló módszer alapja az a kijelent<strong>és</strong>, hogy minden<br />
ember kézírása egyedi sajátosságokkal bír. Ezen állítás tudományos bázisát Pavlovnak<br />
a magasabb fokú idegtevékenységről szóló tanítása képezi, amely a feltétlen<br />
<strong>és</strong> feltételes reflexre épül. Az egymástól független idegkapcsolatok rendszeresen<br />
ismétlődő, állandósuló összekapcsolása dinamikus sztereotíp rendszert alkot. Ilyen<br />
rendszer az írásk<strong>és</strong>zség is, amelynek alapját az agyi idegkapcsolatok képzik. Ezért<br />
állíthatjuk, hogy nem a kéz, hanem az agy ír. 18 A betűk formája, a vonalak alakítása,<br />
az írás papíron történő elhelyez<strong>és</strong>e mind tudattalanul kommunikálja aktuális állapotunkat,<br />
a verbális tartalomhoz, a címzetthez való viszonyunkat, de jelentős mértékben<br />
tükrözi önmagunkról vallott tudattalan elképzel<strong>és</strong>einket is. 19 Így az „írásazonosítás”<br />
során az írásk<strong>és</strong>zítő személyiségének feltárására nyílik lehetőség, ami pedig<br />
segítséget nyújthat a kihallgatási taktika meghatározásához.<br />
15<br />
http://www.polygraph.hu/reszletek/index/ceginfo (2010.12.01.)<br />
16<br />
Agárdi: i.m. 32-59. o.<br />
17<br />
Agárdi: i.m. 35. o.<br />
18<br />
Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Dialóg Campus<br />
Kiadó, Budapest-Pécs 2009. 138. o.<br />
19<br />
http://www.biszk.hu/list/cases/graf (2011.12.01.)<br />
361
Change language