studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Apport – hitelezővédelem – tagi felelősség<br />
a Btk.-ban szerepelt a valótlan érték megjelöl<strong>és</strong>ének bűntette, 41 hatályon kívül<br />
helyez<strong>és</strong>e óta azonban a törvényben ilyen jellegű tényállás nincs. Azonban, ahogy<br />
Brehószki Márta véli, nem az lett volna a helyes megoldás, hogy a valótlan érték<br />
megjelöl<strong>és</strong>ének bűntettét hatályon kívül helyezzük, hiszen az új Gt.<br />
hatálybalép<strong>és</strong>ével fellazultak a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó<br />
szabályok, s ennek ellensúlyozására, valamint a hitelezői érdekek védelme<br />
érdekében igenis szükség lenne a felülértékel<strong>és</strong> büntetőjogi szankcionálására. 42<br />
Amennyiben ilyen jellegű büntetőjogi tényállás továbbra sem lesz a Btk.-ban, úgy<br />
egyéb jogszabályi megoldást kellene találni e kérd<strong>és</strong> rendez<strong>és</strong>ére. Büntetőjogi<br />
szankciók hiányában úgy gondolom, hogy a hitelezők érdekeit szolgáló<br />
rendelkez<strong>és</strong>ek erejét lenne szükséges erősíteni, így például a tagok, illetve<br />
tisztségviselők felelősségét, valamint a cégnyilvánosságot. Ezen megoldások<br />
elősegítik a hitelezők érdekeinek érvényesül<strong>és</strong>ét, a forgalom biztonságát, végső<br />
soron pedig fokozzák a gazdasági társaságok iránti bizalmat, ami egyúttal<br />
elősegítheti működ<strong>és</strong>üket.<br />
X. Záró gondolatok<br />
Az apport szolgáltatásával kapcsolatban a dolgozatomban arra kívántam rávilágítani,<br />
hogy milyen szerteágazó problémakört jelent a nem pénzbeli hozzájárulás gazdasági<br />
társaság r<strong>és</strong>zére történő rendelkez<strong>és</strong>re bocsátása. Nem csupán a túlértékel<strong>és</strong> <strong>és</strong> az<br />
alulértékel<strong>és</strong>, hanem az apport egyes tárgyaival kapcsolatos értékel<strong>és</strong> is problémát<br />
jelenthet. Véleményem szerint a törvényhozónak társaságok alapításának<br />
motiválását kellene elősegítenie. Ehhez a korlátozások, többletkövetelmények <strong>és</strong><br />
bonyolult eljárások mellőz<strong>és</strong>e szükséges. A gazdasági társaságok működ<strong>és</strong>ével<br />
kapcsolatban viszont a hitelezői érdekeket is szükséges figyelembe venni, ugyanis<br />
abban az esetben, ha nem biztosított számukra a megfelelő törvényi védelem, úgy<br />
kockázatosabbá válik számukra a gazdasági társaságokkal való kapcsolat<br />
kialakítása. Ezen elvárások összeegyeztet<strong>és</strong>e azonban nem egyszerű feladat. Végül a<br />
tagok társasággal szemben tanúsított magatartását emelném ki. Abban az esetben, ha<br />
a tagok egymás <strong>és</strong> a társaság érdekeit is a legnagyobb mértékig szem előtt tartanák,<br />
úgy az apport reális értékkel kerülne a gazdasági társaságba. Ezzel a hitelezők is<br />
megfelelő képet kaphatnának a társaság vagyoni helyzetéről <strong>és</strong> nagyobb bizalommal<br />
fordulnának a gazdasági társaságok felé. Ugyan nehezen elképzelhető, hogy a tagok<br />
a saját érdekük előtérbe helyez<strong>és</strong>e helyett a társaság érdekeit is ugyanolyan<br />
mértékben figyelembe vegyék, mégis úgy gondolom e nélkül a szemlélet nélkül a<br />
törvényhozónak igen nehéz dolga van a szabályok megalkotásánál, amint azt a<br />
számos jogeset is mutatja.<br />
41 Btk. 298/C. § (1)-(2) bek.<br />
42 Brehószki: i.m. 360. o.<br />
281
Change language