studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Huba Luca Lilla
ilyen jellegű őszinteségvizsgálatokkal, ezek fejlesztésével, amelyeket a Magyar Állam
is támogat.
Megállapítható tehát, hogy a terhelt az a személy, aki elvileg hitelesen tud számot
adni az általa elkövetett bűncselekményről, de ő az a személy is, akinek a legkomolyabb
érdeke fűződik a büntetőeljárás (sikertelen) kimeneteléhez. E kettősség okozza
a terhelt vallomásával szembeni fenntartásokat, amely szükségessé teszi, hogy a
terhelt esetleges beismerése esetén is meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat. 40
Ugyanis sem a kényszermentes, de tartalmilag hamis, sem pedig a kényszerrel kivett,
de egyébként helytálló beismerés nem lehet bírói ítélet alapja. A jövőre nézve
kitűzött cél kettős a justizmordok elkerülése érdekében: egyrészt a megtévesztés, a
hazugság minél nagyobb pontosságú-arányú felderítése és kiszűrése. Amihez pedig
egyfelől segítséget nyújtanak az egyre fejlettebb technikával rendelkező eszközök,
másfelől pedig a nagy gyakorlati tapasztalattal és tudással rendelkező nyomozók,
szakértők, bírók, akik mint „élő hazugságvizsgálók működnek”. Másrészt, pedig
kiemelkedő jelentőségű a vallomások befolyásolásának elkerülése, kiküszöbölése a
büntetőeljárás egészében.
„Az igazság nem hever csak úgy a földön.
Ha nem keressük, sohasem találjuk meg.”
/Bernhard Borge/
40 Elek Balázs: A kihallgatásról készült rendőri jelentés a büntetőeljárásban. Ügyvédek Lapja
2003. 4. sz. 25. o.
372