studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Huba Luca Lilla
erős láncolata áll össze az adott ügyben. A hamis beismerés nem túl gyakori a nyomozó
szerint, illetve a helyes megfogalmazás az, hogy igen ritka, hogy bírói ítélet
alapjává váljon egy ilyen tartalmú vallomás.
Az (objektív értelemben vett) hamis tanúzás inkább hétköznapi jelenség, amelynek
biztosan vannak látens részei is, de gyakori, hogy emiatt büntetőeljárást kezdeményeznek
a rendőrök. Egy rutinos nyomozó mindenképpen képes felismerni a
megtévesztést a kihallgatás során. Ennek egyik módja lehet például a verbális és
nonverbális jelek figyelése. A nyomozó feltesz több olyan alapkérdést, amelyre szinte
biztos, hogy a tanú, terhelt igazat mond. Válaszai során megfigyeli a viselkedését
(például testtartás, szemmozgás, hangsúlyozás, gesztikulálás), ezután pedig feltesz
pár „kínosabb” kérdést, amely a bűncselekménnyel, annak elkövetésével kapcsolatos.
Ezekre a kérdésekre adott válaszok során pedig megfigyeli, hogy az alany viselkedése
mennyiben változott. Tanúk esetében eredményes lehet az események többszöri,
más sorrendben, más szemszögből való elmeséltetése is, így kiszűrhető, ha a
tanú nem élményszerűen emlékszik az eseményekre, azaz csak „betanulta” a vallomását,
vagy nem megbízhatóan, alaposan emlékszik vissza az eseményekre. A megkérdezett
nyomozó egyetértett azzal a véleményemmel, hogy bár van pszichológiai
oktatás a rendőrképzésben, ez semmiképp sem elégséges, valamint azzal, hogy a
sokan személyiségük folytán (pl.: nem megfelelő kontaktus-felépítési képesség idegenek
felé), nem alkalmasak kihallgatások lefolytatására.
Az elmondottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy sajnálatos módon,
a hazai rendőrségeken gátja lehet minden fajta új őszinteségvizsgáló készülék bevezetésének
az anyagi források hiánya. Ugyanis, ha még a kihallgatás célját szolgáló
szobák videokamerával történő felszerelése sem valósulhat meg, addig a legmodernebb
technikák alkalmazása szóba sem kerül. A kihallgatások kép és hangfelvételen
való rögzítése jelentős célkitűzés, hiszen a felvételek biztosítékként szolgálhatnak a
kihallgatások jogszerűségére, ez pedig mind a tanúi; terhelti; sértetti, mind a hatósági
oldal érdeke.
V. Összegzés – Mi (és mit hoz) a jövő?
A vallomások értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi emlékezettel
és személyiséggel kapcsolatos pszichológiai ismereteket, törvényszerűségeket,
mint például a befolyás, szuggesztió ereje, szerepe a vallomások kialakulásában. 36 A
vallomás befolyásolásának történelmi előzményeit tekintve Ulpianus neve merül fel.
A jogtudós a kihallgatásokkal kapcsolatban felhívta a bírák figyelmét arra, hogy ne
tegyenek fel olyan kérdéseket, amelyek sugallják a választ (ún. szuggesztív kérdések),
mert ezzel befolyásolják a tanút. 37 Hugó Münsterberg pedig úgy vélte, hogy az
a titokzatos ereje a befolyásolásnak, hogy egyszerre hatja át a szomszédos gondolatokat
és érzelmeket, majd természetellenes hatása alá kényszeríti az egész személyiség
mentális tevékenységét.
Nem csupán a hazugság a „mindennapi” életünk része, hanem ezzel párhuzamban
az igazság keresése is. Keresés közben egyre több új kérdéssel szembesülünk,
36 Elek: i.m. 16. o.
37 Elek: i.m. 37. o.
370