studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A dajkaanyaság jogi szabályozásának dilemmái<br />
védelme főleg abban nyilvánul meg, hogy egy nő csak akkor vehet r<strong>és</strong>zt a folyamatban,<br />
ha bizonyított, hogy az eg<strong>és</strong>zsége nincs kitéve különösebb kockázatnak. A<br />
gyermek védelmét úgy próbálja megoldani, hogy a dajkaanyaság útján születettek<br />
eg<strong>és</strong>zség- <strong>és</strong> érdekvédelmére sokkal nagyobb figyelmet fordít, mint a term<strong>és</strong>zetes<br />
úton született gyermekére, így elősegítve legmegfelelőbb testi <strong>és</strong> lelki fejlőd<strong>és</strong>ét.<br />
Végül a közérdek védelme − ami a szabályozás „harmadik pillérének” is tekinthető<br />
− akként valósul meg, hogy az izraeli törvény kizárja, hogy a dajkaanyaság<br />
lehetőségét kényelmi indikációkból vegyék igénybe, <strong>és</strong> csak a terhességgel kapcsolatos<br />
célszerű költségek megtérít<strong>és</strong>ét teszi kötelezővé, megakadályozva ezzel a „gazdasági<br />
elem” dominanciáját, valamint teljesíthető feltételek támasztásával gátat<br />
szab a „dajkaanya-turizmusnak”. Mindezek alapján kidolgozottsága, átgondoltsága<br />
<strong>és</strong> nem utolsósorban világos értékrendszere miatt az izraeli szabályozás méltán nevezhető<br />
a dajkaanyasági törvények „etalonjának”.<br />
3. A dajkaanyaság (hiányzó) szabályozása Magyarországon<br />
A magyar jogi szabályozás lassan <strong>és</strong> a nemzetközi szabályozásoktól eltérően reagált<br />
az asszisztált reprodukciós technikák által felvetett kérd<strong>és</strong>ekre. Az okok között<br />
említhetjük, hogy a pártállami időkben orvosetikai normák nem léteztek, orvosi<br />
kamara hiányában pedig etikai állásfoglalások, iránymutatások sem voltak, vagyis<br />
hiányzott a kérd<strong>és</strong> megvitatásához szükséges tudományos háttér. 16 A kaotikus helyzetet<br />
a művi beavatkozással történő megtermékenyít<strong>és</strong>ről szóló 12/1981. (IX. 29.)<br />
EüM. rendelet (továbbiakban: EüMr) próbálta némiképp megoldani. A dajkaterhességről<br />
az EüMr nem szólt, tekintettel arra, hogy megjelen<strong>és</strong>ekor még nem végeztek<br />
IVF-et. Így mindössze a mesterséges megtermékenyít<strong>és</strong> bizonyos aspektusait<br />
szabályozta. Az IVF megjelen<strong>és</strong>e után a klinikai gyakorlat a rendeletet kiterjesztően<br />
alkalmazta <strong>és</strong> szabad utat engedett a normatív módon nem rendezett, meddőség kezel<strong>és</strong>re<br />
irányuló eljárásoknak, mint például a dajkaanyaságnak. A rendelet azonban<br />
sem szabályozási szintjét, sem tartalmát tekintve nem elégítette ki a minimális<br />
törvényességi – k<strong>és</strong>őbb alkotmányossági – igényeket sem, így az előálló jogi alulszabályozottság<br />
következtében, „amit nem tilt jogszabály az szabad” elvet alkalmazva,<br />
az 1990-es években tizenhét dajkaterhességből származó gyermek született. 17<br />
Az eg<strong>és</strong>zségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) keretén belül<br />
az „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal <strong>és</strong> ivarsejtekkel<br />
végzett kutatások, a művi meddővé tétel” című fejezet 183-184. §-a<br />
szabályozta volna a dajkaterhességet. Tekintettel arra, hogy a dajkaterhesség<br />
számos, elsősorban a származás megállapításával összefüggő, rendez<strong>és</strong>re váró<br />
kérd<strong>és</strong>t vetett fel, a jogalkotó az Eütv. vonatkozó r<strong>és</strong>ze hatálybalép<strong>és</strong>ének időpontjául<br />
2000. január 1-jét jelölte meg, annak érdekében, hogy a szükséges jogszabályi<br />
módosítások, így elsődlegesen a családjogi törvény korrekciója megtörténhessen. Az<br />
említett jogszabályi r<strong>és</strong>z alapos elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>, vita hiányában született meg, mivel a<br />
dajkaterhességre vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>ek képviselői módosító indítvánnyal kerül-<br />
16<br />
Jobbágyi Gábor: A művi megtermékenyít<strong>és</strong> jogi <strong>és</strong> erkölcsi kérdőjelei. Iustum, Aequum,<br />
Salutare 2006. 1-2. sz. 156. o.<br />
17<br />
Czeizel, a megátkozott genetikus (Barabás Béla interjúja). Pécsi Hírek 2009. április 3.<br />
193
Change language