01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Kárfelelősség az Európai Unió környezeti jogának tükrében<br />

mizmus helyett a realizmus lenne megfelelő a környezet javainak hatékony védelmében,<br />

ez a célja a környezetvédelmi szabályozásnak is.<br />

Az irányelv III. melléklete tartalmazza azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek<br />

végzőit szigorú felelősség terheli környezeti károkozás esetén. Szintén ez a<br />

melléklet felsorol számos – főként veszélyes – tevékenységet, amelyet Uniós<br />

irányelvek <strong>és</strong> rendeletek szabályoznak. Mivel az Uniós szabályozás legfőképpen<br />

nagy telepítményeket foglal magában, sok kicsi vagy középméretű cég nem esik a<br />

2004/35 számú irányelv alkalmazásának hatálya alá, hacsak nem járnak el<br />

gondatlanul, mivel az irányelv magában foglalja a gondatlan viselked<strong>és</strong>t is. Az<br />

irányelv nem tartalmazza az olajszennyez<strong>és</strong> által okozott károkat, illetve a veszélyes<br />

anyagok tengeri vagy folyami szállítása során okozott károkat, ezek az érintett<br />

tagállam hatáskörébe tartoznak. Ezen kívül nem foglalkozik semmiféle nukleáris<br />

kárral sem. Az irányelvvel kapcsolatos átfogó benyomás az, hogy elég korlátozottak<br />

az alkalmazási lehetőségek. Inkább a környezet helyreállítását tűzi ki célul egy ipari<br />

baleset után, mint a környezetkárosodás megelőz<strong>és</strong>t. Ennél fogva az irányelv valós<br />

alkalmazása eléggé korlátozott. A tagállamok lehetősége, hogy eltérő nemzeti szabályozást<br />

alkalmazzanak, <strong>és</strong> a bizonyítási teher szabályozásának hiánya – ami a<br />

szennyezőnek kedvez – okán olyan irányelvről beszélünk, amely nem vezet<br />

valamiféle egységes <strong>és</strong> harmonizált rendszerhez az Unióban. Az irányelv alkalmazásával<br />

kapcsolatban további értelmező iránymutatások volnának kidolgozhatók,<br />

különös tekintettel egy, a II. mellékletre vonatkozó EU-szintű iránymutatás összeállítására.<br />

A környezeti felelősség területén kormányszakértőkből létrehozott<br />

munkacsoport meg fogja vitatni egyes olyan központi fogalmak („környezeti kár”,<br />

„jelentős kár”, „eredeti állapot”) tartalmát, amelyeknek értelmez<strong>és</strong>ében a tagállamok<br />

között jelentős eltér<strong>és</strong>ek vannak; ezeket a fogalmakat egyértelműbbé lehetne tenni <strong>és</strong><br />

egységesebben lehetne alkalmazni.<br />

A tagállamoknak szükséges lenne, hogy az irányelv hatálya alá tartozó ügyekben<br />

lefolytatott eljárásaikról hozzanak létre jegyzékeket vagy nyilvántartásokat. Ez<br />

segítene abban, hogy a felek hasznosítsák az irányelv alkalmazása során megfogalmazható<br />

tanulságokat, <strong>és</strong> nagy támogatást jelentene az irányelvvel érintett valamennyi<br />

szereplő számára. A nyilvántartások egyúttal a tagállamokat is segítenék az<br />

irányelv 18. cikkének (1) bekezd<strong>és</strong>ében számukra előírt jelent<strong>és</strong>tételi kötelezettség<br />

teljesít<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> lehetővé tennék az irányelv hatékonyságának konkrét esetek<br />

alapján történő megítél<strong>és</strong>ét is.<br />

IV. A 2004/35/EK irányelv magyar jogrendbe történő implementálása,<br />

átültet<strong>és</strong>e a hazai jogszabályok rendszerébe<br />

Az Európai Parlament <strong>és</strong> a Tanács 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőz<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről 2007. április 30.<br />

napján vált a magyar jog r<strong>és</strong>zévé. A jogalkotó több jogszabály módosításával, illetve<br />

újak elfogadásával szervesen illesztette be az irányelvet a magyar jogba, amely az<br />

irányelv hazai jogba való átültet<strong>és</strong>ét megelőzően is tartalmazott környezeti kárfelelősségi<br />

rendelkez<strong>és</strong>eket. Az irányelv legfontosabb alapelve a „szennyező fizet” elvének<br />

megfelelően az, hogy aki környezetkárosodást okoz, annak viselnie kell a<br />

65

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!