studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Szi-Márton Ádám<br />
A dajkaanyaság jogi szabályozásának dilemmái *<br />
Az orvostudomány szédületes fejlőd<strong>és</strong>e következtében az emberiség olyan útelágazáshoz<br />
ért, ahol el kell döntenie, hogy a fenntartható fejlőd<strong>és</strong>e érdekében szükség<br />
van-e az évezredek során kialakult erkölcsi normák meghaladására. „Kérd<strong>és</strong> azonban,<br />
hogy képes-e az erkölcs a társadalomban általánosan elfogadott tartalommal<br />
megtölteni a biomedicina jogi normáit, illetve találhatók-e olyan erkölcsi szabályok,<br />
amelyeket joggal választunk az állam alkotta szabályozás alapjául.” 1 Az első kérd<strong>és</strong>re<br />
egyszerűnek tűnő válasz adható: igen, mert muszáj. A tanulmányban szükségszerűen<br />
felvetődnek olyan kérd<strong>és</strong>ek – így például az anyaság, a gyermekvállalás –,<br />
amelyeket az emberek többségében mélyen gyökerező tradíciók határoznak meg. E<br />
tradíciók alapjának a hagyományos értelemben felfogott család tekinthető, amelyben<br />
a gyermeknemz<strong>és</strong> a férfi <strong>és</strong> a nő életközösségében, a maga „intim misztériumában”<br />
történik, amelyből mindenki ki van zárva. 2 A dajkaanyaság ugyan nem képes biztosítani<br />
az élet keletkez<strong>és</strong>ének e term<strong>és</strong>zetes közegét, de nem szabad elfelejtenünk,<br />
hogy a gyermekteleneknek a gyermekáldás semmihez nem hasonlítható örömet szerez.<br />
I. A dajkaanyaság, mint meddőségi kezel<strong>és</strong><br />
A női meddőségnek lehetnek olyan esetei, amikor az infertilitás oka az, hogy a nő a<br />
terhesség kihordásában akadályozott (például méheltávolítás, abnormális méh, szül<strong>és</strong>től<br />
fogja hiányzó méh vagy az egyébként termékeny asszony más irányú veszélyeztetettsége<br />
miatt). 3 Ilyenkor lehet szükség a terhességet kihordó <strong>és</strong> a gyermeket<br />
megszülő harmadik személyre, az ún. dajkaanyára. Mindezek alapján a dajkaanyaság<br />
fogalma legegyszerűbben a következőképpen határozható meg. Dajkaanyának<br />
nevezzük a meddő pár/egyén r<strong>és</strong>zére intrauterinális szolgáltatást végző, vagyis olyan<br />
személyt, aki a magzatot számukra kihordja <strong>és</strong> megszüli. A dajkaanyaság szükségességét<br />
többek közt az indokolja, hogy a meddő párnak/egyénnek lehetősége nyílik<br />
arra, hogy genetikailag eg<strong>és</strong>zben vagy r<strong>és</strong>zben saját utódjuk szülessen.<br />
* E tanulmány alapjául szolgáló dolgozat a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián<br />
„Alkotmányjog IV.” szekcióban 3. helyez<strong>és</strong>t ért el. Konzulens: Dr. Zeller Judit.<br />
1 Zeller Judit: A testen kívül létrejött embriók morális <strong>és</strong> jogi státusa a reprodukcióhoz való<br />
jog <strong>és</strong> a tudományos kutatás tükrében. Phd értekez<strong>és</strong>. Kézirat 2009. 5. o.<br />
2 Navratyil Zoltán: Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében –<br />
különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére.<br />
http://www.law.klte.hu/jogimuhely/extra%20issue/ Navratyil%20Zolt%E1n%20-<br />
%20Az%20assziszt%E1lt%20reprodukci%F3s%20elj%E1r%E1 sok.pdf 2. o. (2010.07.15)<br />
3 Bodnár Béla – Bodnár Zoltán: A terhesség kihordására irányuló szerződ<strong>és</strong>ek egyes kérd<strong>és</strong>ei<br />
az in vitro fertilisatio <strong>és</strong> az arteficialis inseminatio különböző szociobiológiai<br />
kombinációkban. <strong>Jogtudományi</strong> Közlöny 1986. 4. sz. 184. o.<br />
189
Change language