studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A kriminilasztikai szagazonosítás jelen <strong>és</strong> jövője<br />
- Az egységesít<strong>és</strong>, standardizálás gondolata esetleg felmerülhet-e az eljárás<br />
vonatkozásában?<br />
Ahhoz, hogy válaszokat kapjunk a téma kifejt<strong>és</strong>e során mind hazai, mind külföldi<br />
tekintetben vizsgálni kell ezt a fiatal ágát a kriminalisztikának.<br />
II. Szolgálati kutyák alkalmazása<br />
A szolgálati kutyák alkalmazására Magyarországon már a 20-as évek elején sor került,<br />
azonban konkrét kiképző központ létesít<strong>és</strong>e csak 1964-ben történt meg Dunakeszin.<br />
1 A mai napig kiképző központként működő telepen, nemcsak klasszikus<br />
nyomkövet<strong>és</strong>i, munkafeladatokat ellátó kutyák kerülnek tanításra, hanem az évek<br />
során, a bűnüldöz<strong>és</strong> specializációjával már beszélhetünk kábítószer-kereső, robbanószer-kereső<br />
illetve szagazonosító kutyák kiképz<strong>és</strong>éről is. Az urbanizáció következményeként<br />
a nyomkövető kutyák alkalmazására ritkábban kerül sor, mivel a<br />
tömegközleked<strong>és</strong>i eszközök használata kizárja a kutya adott nyomvonal követ<strong>és</strong>én<br />
való alkalmazását. Így egy olyan módszerre van szükségünk, ami a környezeti tényezőket<br />
kev<strong>és</strong>bé figyelembe véve képes arra, hogy a helyszínen hátrahagyott tettesszagot<br />
összehasonlítsa a k<strong>és</strong>őbbiekben a nyomozóhatóság által gyanúsított személy<br />
szagával, tehát kriminalisztikai azonosítást végezzen. Ennek a követelménynek a<br />
megfogalmazásával el is jutottunk a szagazonosítás fogalmi elemeihez.<br />
III. A szagazonosítás, mint kriminalisztikai azonosítás<br />
A szagazonosítás során a szolgálati kutya összehasonlítja a tett helyszínén rögzített<br />
szagmaradványt <strong>és</strong> a nyomozás során gyanúsítottról levett szagmintát. A szagokat<br />
tárgyi bizonyítási eszköznek tekinthetjük, mégpedig biológiai anyagmaradványoknak,<br />
akárcsak a DNS-t, vagy a hajszálat. Az egyediség követelményeinek<br />
megfelelően, olyan anyagot kell tehát a vizsgálat alá vonni, amely alkalmas az<br />
egyedi azonosításra, nemcsak csoportazonosság megállapítására. Az emberi szag<br />
összetevőit 4 nagy csoportja oszthatjuk. Ezek a következőek: genetikailag determinált<br />
biológiai szag, testszag, másodlagos biológiai szagok illetve a járulékos<br />
szagok. 2 Ezek egyvelege, sajátos koncentrációja adja meg az adott egyénre jellemző<br />
szagot. Mindezek mellett a táplálkozás, egyes betegségek befolyásolhatják,<br />
módosíthatják az alapszagunkat. Kísérletek bizonyították, hogy egypetéjű ikrek<br />
különböző étrendje esetén már nem beszélhetünk egyező szagról. Az emberi testszagon<br />
belül az eddig azonosított faggyún belüli savak <strong>és</strong> molekulatípusok által<br />
létrejöhető szaghatások száma végtelen. Ezek kereszteződ<strong>és</strong>e a feromonokkal, a<br />
levált hámsejtek baktériumos bomlástermékeivel <strong>és</strong> a mirigyváladékokkal megerősíti<br />
azt a tételt, hogy az ember, <strong>és</strong> azon belül is az egyén szaga egyedi, tehát<br />
azonosítás tárgya lehet. Az összehasonlító vizsgálatra egy erre külön kialakított<br />
1<br />
Katona Géza: A szagazonosítás büntetőeljárásjogi kérdesei. Az ORFK Kutyavezető-képző<br />
Iskola, Dunakeszi 1997. 1-2. o.<br />
2<br />
Janza Frigyes: A bűnügyi szolgálati kutya. In: Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika II. BM<br />
Kiadó, Budapest 2004. 677. o.<br />
339
Change language