studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Alkotmánymódosítások Magyarországon
kétharmados törvények állapították meg, ez mostantól, az új alkotmányszövegre
tekintettel alkotmányos kötelezettség. 53
4. Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása(i)
Tekintettel arra, hogy 2010. augusztus 11-én ismét két alkotmánymódosítást
fogadtak el, így az elemzésüket itt is alpontokban végzem el.
1) Az első alkotmánymódosítás a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak politikai
szerepvállalását kívánja kizárni. A 40/B. § (4) bekezdésének új szövege előírja, hogy
a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem
folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak
megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az
országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi
önkormányzati képviselők választásán. 54 A passzív választójog korlátozását ezekben
az esetekben a jogalkotó indokolása szerint az teszi szükségessé, hogy „nemcsak a
megválasztott képviselők, illetve polgármesterek, hanem – a jelöltté nyilvánítástól
kezdve – már az ilyen tisztségre jelöltek sem tekinthetők függetlennek az egyes
pártok politikáitól”. „Márpedig az érintett szolgálatok depolitizálása, és ez által a
plurális demokrácia megszilárdítása alkotmányosan indokolt cél minden
demokratikus jogállamban. A hivatásos állomány tagjai kényszerítő hatalommal
rendelkeznek és általában fegyvert is viselhetnek, így végső soron az államot
szolgálják. Az embereknek ezért joguk van arra, hogy a rendőrséggel és az egyéb
rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaival való érintkezésük során olyan
politikailag semleges tisztségviselőkkel találkozzanak, akikre még a gyanú árnyéka
sem vetülhet a tekintetben, hogy munkájukat nem pártsemlegesen végzik.” 55
Fontos kiemelni, hogy a 40/B. § (4) bekezdése korábban azt írta elő, hogy a
Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem
folytathatnak. E szabályozással kapcsolatban állást foglalt az Emberi Jogok Európai
Bírósága is a Rekvényi kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében, ahol arra a
következtetésre jutott, hogy a jelzett korlátozások elfogadhatóak olyan fiatal
demokráciákban is, mint Magyarország, ahol a rendőrök, katonák nagy többségének
párttagsága garantálta a politikai párt akaratának közvetlen érvényesülését. 56 Ezzel
szemben az alkotmánymódosítás indokolásában kihangsúlyozza, hogy az érintett
szolgálatokat depolizitálni kell. Tehát a jelenlegi testületekben nem pártsemleges
tisztségviselők dolgoznak és a passzív választójog korlátozásával biztosítható a
53 Koltay: i.m. 8. o.
54 Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról 1. §
55 Drinóczi: i.m. 67. o.
56 http://halmaigabor.hu/dok/298_revkenyi_kontra_mo..pdf (2011.12.15.)
177