studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Greksza Veronika<br />
álló kapacitásokat egyensúlyba hozzuk minden faj, jövő generációinak hasonló érdekeivel”.<br />
1 Ebből kiindulva, a környezet védelme, néha még ellentétbe is kerülhet az<br />
egyéni jogok biztosításával. Amennyiben a célt tágabban értelmezzük, megállapíthatjuk,<br />
hogy mind a nemzetközi környezetjog, mind az emberi jogok arra törekednek,<br />
hogy jobb életfeltételeket biztosítsanak, így fonódnak össze egy közös cél érdekében.<br />
Minkét területnek egyetemes kihívásokkal kell szembenéznie, amiket általában<br />
egyszerre kell megoldani, mind regionális, mind nemzetközi szinten. „A környezetjog<br />
megpróbálja védeni a term<strong>és</strong>zetet mind maga a környezet, mind az emberiség<br />
számára, helyi <strong>és</strong> globális szinten. Az emberi jogok középpontjában az ember<br />
alapvető törekv<strong>és</strong>ei állnak, egy sokkal fejlettebb végrehajtási mechanizmussal, ami<br />
lehetővé teszi mind az egyéni mind a csoportos jogérvényesít<strong>és</strong>t.” 2<br />
Emberi jog-e az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog? Jogosnak látszik ez a kérd<strong>és</strong>,<br />
ha arra gondolunk, hogy több nagy jelentőségű emberi jogi tárgyú nemzetközi<br />
egyezmény például nem is tartalmazza e jogot. Gondoljunk csak az 1948-ban elfogadott<br />
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (továbbiakban: EJENY), a Gazdasági,<br />
Szociális <strong>és</strong> Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmányára (továbbiakban:<br />
GSZKJNE), vagy a Polgári <strong>és</strong> Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányára (továbbiakban:<br />
PPJNE). Az emberi jogoknak e fő „katalógusai” nem ismerik közvetlenül<br />
az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jogot. Bándi Gyula rámutat, hogy ennek egyik<br />
fő oka az, hogy a problémakör újabb keletű, mint a főbb emberi jogi katalógusok.<br />
Kérd<strong>és</strong> persze, miért is van ez így, miért is nem fogadta már régen magába a klaszszikus<br />
emberi jogok rendszere a környezethez való jogot?<br />
Néhány teoretikus úgy véli, hogy a környezeti kérd<strong>és</strong>ek azért tartoznak bele az<br />
emberi jogi kategóriába, mert a környezetvédelem célja, az emberi élet minőségének<br />
a javítása. Bírálóik szerint az ember a komplex, globális ökoszisztémának csak egy<br />
eleme, amit saját érdekében kell megőrizni. Ez alapján, az emberi jogok, csak a term<strong>és</strong>zetvédelem,<br />
mint eg<strong>és</strong>z elsődleges céljának vannak alárendelve. Egy harmadik<br />
álláspont szerint - ami a legjobban tükrözi jelenünk jogi <strong>és</strong> politikai viszonyait – az<br />
emberi jogok <strong>és</strong> a környezetvédelem különböző, de egymást átfedő társadalmi érdekeket<br />
tükröznek. A két területnek közösek az érdekei <strong>és</strong> célkitűz<strong>és</strong>eik, annak ellenére,<br />
hogy nem minden emberi jog megsért<strong>és</strong>e kapcsolódik szükségképpen a környezetromboláshoz.”<br />
3<br />
Ha elfogadjuk, hogy az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog emberi jog, felmerülhet<br />
a generációs besorolásának kérd<strong>és</strong>e. A környezethez való jog általánosan elfogadott<br />
módon a harmadik generációs jogok közé tartozik, amely „az egyének <strong>és</strong> csoportok<br />
jogain túl az emberiség értékeit hivatott védeni, az élet minőségét, <strong>és</strong> fennmaradását<br />
szolgálja, <strong>és</strong> a kötelezett oldalán az egyes államok közössége, sőt ugyanaz az emberiség<br />
áll, amelyik egyben jogosult is”. 4 Az első két generációba tartozó jogok a nem-<br />
1 Alexandre Kiss – Dinah Shelton: International Environmental Law. Transnational<br />
Publishers, Ardsley, NY, UNEP, 1999. 187. o.<br />
2 Philippe Cullet: Definition of an Environmental Right in a Human Rights Context.<br />
International Environmental Law Research Centre, Geneva 1995. 1. o.<br />
3 Dinah Shelton: Human Rights, Environmental Rights, and the Rights to Environment.<br />
Standford Journal of International Law, Vol. 28. No. 1. 1991. 105. o.<br />
4 Bándi Gyula: A környezethez való jog aktualitása. Rend<strong>és</strong>zeti Szemle 2009. 1. sz. 20. o.<br />
78
Change language