studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A garázdaság másod- <strong>és</strong> harmadvirágzásai<br />
külön tényállásban szankcionálja a polgári felhasználású robbanóanyagokkal <strong>és</strong><br />
pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysért<strong>és</strong>t. 53<br />
Az élet kioltására alkalmas eszköz rendkívül tág fogalom, azon belül is több kategória<br />
különíthető el. Vannak olyan veszélyes eszközök, amelyek megfelelő<br />
irányítottsággal, illetve megfelelő erővel történő alkalmazásuk esetén – jellegüknél<br />
fogva – általában az emberöl<strong>és</strong>re irányuló szándék fennforgására engednek következtetni.<br />
(Például hosszú nyelű balta, nagy pengehosszúságú k<strong>és</strong>, jelentős adag méreg<br />
stb.)<br />
V. A garázdaság <strong>és</strong> a bűnhalmazat<br />
A garázdaság <strong>és</strong> alaki halmazat viszonya az alábbi módon jellemezhető: a<br />
garázdaság szubszidiárius bűncselekmény. A tényállásban olvasható „amennyiben<br />
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” elem azt kisegítő jellegűvé teszi; a<br />
megvalósított cselekmény nyilvánvalóan veszélyes a társadalomra, <strong>és</strong> büntetendő,<br />
ámde más tényállás nem valósul meg. Illetve csak r<strong>és</strong>zben, <strong>és</strong> emiatt az elkövetőt<br />
azon a jogcímen nem lehet felelősségre vonni. A kieg<strong>és</strong>zítő jellege miatt éri<br />
egyébként a garázdaságot számos támadás, olyan gumitényállásnak tartják, amely<br />
csupán arra szolgál, hogy azok az elkövetők se tudjanak kicsúszni a büntet<strong>és</strong> alól,<br />
akiknek cselekménye egyébként nem valósítana meg bűncselekményt, viszont a<br />
cselekmény társadalomra veszélyessége fokozott. (A szabálysért<strong>és</strong>i értékhatárt át<br />
nem lépő, ám speciális körülmények között – például forgalmas utcán – elkövetett<br />
rongálás tipikus példa lehet.)<br />
Elsősorban az okoz problémát, hogy a szubszidiaritás elve kétféleképpen<br />
értelmezhető a Legfelsőbb Bíróság szerint. Leszűrhető ez a következtet<strong>és</strong> abból,<br />
hogy a kérd<strong>és</strong> megoldására irányuló kísérletek, illetve az erre irányuló dönt<strong>és</strong>ek<br />
(elsősorban a már korábban hatályon kívül helyezett 423. számú kollégiumi<br />
állásfoglalás, illetve a k<strong>és</strong>őbbi 93-as kollégiumi állásfoglalás) tartalmi kollízióba<br />
kerültek egymással. Korábban a szubszidiaritás fogalmából adódóan kizárt volt,<br />
hogy a kisegítő bűncselekménnyel alaki halmazatban állhasson olyan cselekmény,<br />
amely más tényállást is megvalósít, ezenfelül amelyre igazak bizonyos feltételek. (E<br />
feltételek leggyakrabban a büntet<strong>és</strong>i tétellel állnak összefügg<strong>és</strong>ben, amely által<br />
közvetetten a bűncselekmény tárgyi súlyával is.)<br />
Garázdaság esetén gyakran megvalósul egy másik tényállás, amely enyhébben<br />
vagy súlyosabban, esetleg ugyanúgy büntetendő, mint maga a garázdaság. Korábban<br />
ez a cselekmény, ha súlyosabban volt büntetendő, magába olvasztotta az enyhébb<br />
tényállást, míg az utóbbi két eset (enyhébb vagy azonos fenyegetettség esetén)<br />
kizárólag garázdaság miatti felelősségre vonást eredményezett. 54 Legjobb példa a<br />
megváltozott joggyakorlatra BK 93. állásfoglalás, illetve ennek felülvizsgálata. 55<br />
Következetesség figyelhető meg továbbra is abban a tekintetben, hogy a<br />
garázdaságnál súlyosabban büntetendő bűntettek azzal nem állhatnak alaki<br />
halmazatban.<br />
53<br />
1999. évi LXIX. törvény a szabálysért<strong>és</strong>ekről 140. §<br />
54<br />
BK. 423.<br />
55<br />
34/2007. BK vélemény<br />
297
Change language