studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bukli Ádám<br />
konstrukcióját rajzolja meg, <strong>és</strong> csak a legalapvetőbb feltételeit rögzíti. A vételi jog<br />
általános fogalma szerint „olyan hatalmasság, amely alapján a jogosult egyoldalú<br />
nyilatkozatával a dolgot megvásárolhatja – jogszabály vagy megállapodás alapján –<br />
akkor is, ha azt a tulajdonosa nem kívánja eladni”. 22 A háború előtti jogtudomány a<br />
vételi jogot úgy definiálta, hogy „oly jog, amelynél fogva a jogosult a kötelezettől<br />
valamely dolgot meghatározott feltételekkel meghatározott áron megszerezhet”, az<br />
pedig, hogy a jogosult ezt a jogát használni is fogja-e, az ő tetsz<strong>és</strong>étől függ. 23 A<br />
vételi jog vagyoni értékű jogosítványt biztosít jogosultjának, mégsem követeli meg a<br />
törvény az ellenérték kiköt<strong>és</strong>ét. (Annak ellenére van vagyoni értéke, hogy<br />
forgalomképtelen.) Ez azért érdekes, mert az ilyen jogok enged<strong>és</strong>e nehezen<br />
képzelhető el valamilyen gazdasági értelemben vett ellentételez<strong>és</strong> nélkül, hiszen a<br />
tulajdonos ilyenkor tulajdonjogából eredő jogosultságaiból enged a másik félnek,<br />
korlátozva ezzel saját tulajdonjogát. Közvetlen vagyoni hátrány is érheti: k<strong>és</strong>őbb<br />
akkor is el kell adnia dolgát a meghatározott vételáron, ha ez nem állna érdekében,<br />
mert vagy szüksége van a dologra, vagy csak magasabb áron adná el egyébként.<br />
Ebből kifolyólag bizonyos esetekben ellenérték fejében engedi a dolog tulajdonosa<br />
az opciót. Manapság vételi jogot leggyakrabban fedezeti céllal kötnek ki, ezért az<br />
opció ellenértéke nem jelenik meg külön, hanem beolvad az alapügylet feltételrendszerébe.<br />
24 Ez azonban ne tévesszen meg bennünket: az opciós szerződ<strong>és</strong><br />
szolgáltatása nem azonosítható a k<strong>és</strong>őbb létrejövő adásvételi szerződ<strong>és</strong><br />
szolgáltatásával.<br />
2. A biztosítéki célú vételi jog fogalma<br />
Az új Polgári Törvénykönyvről szóló, hatályba nem léptetett 2009. évi CXX.<br />
törvény 5:397. §-a pontosan definiálja a biztosítéki célú vételi jogot: a tulajdonos a<br />
pénzfizet<strong>és</strong>re vonatkozó kötelezettségvállalása biztosítékaként vételi jogot engedhet<br />
a dolgon a jogosult számára arra az esetre, ha nem vagy nem szerződ<strong>és</strong>szerűen<br />
teljesít. E meghatározásból is kitűnik, hogy az, ami alapján elhatárolhatjuk a csupán<br />
egyszerű tulajdonszerz<strong>és</strong>re irányuló opciótól, az a célja: a jogügylet alapjául<br />
szolgáló követel<strong>és</strong> biztosítása. A biztosítéki cél korlátot állít fel a jogosult számára,<br />
ugyanis a biztosított követel<strong>és</strong> teljesít<strong>és</strong>ének elmaradásáig az opció jogosultja nem<br />
gyakorolhatja vételi jogát. Másképpen kifejezve a biztosítéki cél relatív hatályúvá<br />
teszi a kikötött opciót. Ez a sajátosság csak a jogosult <strong>és</strong> kötelezett belső<br />
viszonyában tapintható ki. Kifelé, harmadik személyek számára ez a célhoz<br />
kötöttség általában nem <strong>és</strong>zlelhető. Ez a szerződő felek belső viszonyát jellemző<br />
bizalmi helyzet adja a biztosítéki célú opció fiduciárius jellegét, amely alapján e<br />
szerződ<strong>és</strong>t a fiduciárius biztosítéki szerződ<strong>és</strong>ek körébe soroljuk. Leszkoven László<br />
vitatja, hogy az intézmény a fiduciárius ügyletek körében volna tárgyalandó, mivel<br />
22 Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog – kötelmi jog –<br />
különös r<strong>és</strong>z. Dialóg Campus Kiadó, Pécs 2008. 26. o.<br />
23 Szladits Károly: Magyar magánjog (Kötelmi jog különös r<strong>és</strong>ze). Budapest 1942. 350. o.<br />
Idézi Juhász: i.m. 41-51. o.<br />
24 Juhász: i.m. 44. o.<br />
210
Change language