studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Alkotmánymódosítások Magyarországon<br />
kétség kívül előnyös lehet az eljárások egyszerűsít<strong>és</strong>e, gyorsítása szempontjából, de<br />
ez nem lehet mindenáron elérendő cél. 65<br />
További változtatás, hogy a 70/I. §-ban megjelenik egy új bekezd<strong>és</strong>, amely<br />
előírja, hogy a közterhek visel<strong>és</strong>ére szolgáló forrásokból, valamint az állami<br />
vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt<br />
álló szervezetek r<strong>és</strong>zéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek<br />
tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget<br />
állapíthat meg. 66 Megjelenik a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelem”<br />
fogalma az Alkotmányban. A cél az volt, hogy megteremtődjön az alkotmányi<br />
alapja, a korábban alkotmányellenes „visszamenőleges hatályú adóztatásnak”. 67 Az<br />
alkotmánymódosítás indokolásában olvasható, hogy az „alkotmányozó a társadalmi<br />
igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző jogviszonyok ellen kíván fellépni az<br />
adóztatás eszközével”. 68 Nem lehet tudni, hogy egy normatív alkotmányban miként<br />
kell ezt az új fogalmat értelmezni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.<br />
törvény értelmében a jó erkölcsbe ütköző szerződ<strong>és</strong> semmis. Ez alól vannak<br />
kivételek <strong>és</strong> vannak, akiket megillet a „jó erkölcsbe ütköző módon szerzett<br />
jövedelem”? Csak akkor nem ütközik jó erkölcsbe, ha az az államtól származik?<br />
Esetleg mindenkire vonatkozik tekintettel a „közterhek visel<strong>és</strong>ére szolgáló források”<br />
kitételre? Utóbbi kategória mit jelent? 69 A 70/I. § új bekezd<strong>és</strong>e tehát lehetőséget<br />
teremt arra, hogy a törvényhozó a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó<br />
jövedelmek tekintetében eltérő mértékű adót állapítson meg az adott adóévben. 70<br />
5. A 2010. évi CXIII. törvény<br />
A jelzett alkotmánymódosítás megfogalmazta, hogy általánosan kötelező<br />
magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező<br />
szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg. Ezt követően olvashatjuk a<br />
jogszabályok felsorolását, így jogszabálynak minősül a törvény, a kormányrendelet,<br />
a MNB elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a<br />
PSZÁF elnökének rendelete <strong>és</strong> az önkormányzati rendelet, továbbá a Honvédelmi<br />
Tanács rendkívüli állapot idején <strong>és</strong> a köztársasági elnök szükségállapot idején<br />
kibocsátott rendelete. A jogalkotásról szóló törvény elfogadását a jelenlévő<br />
országgyűl<strong>és</strong>i képviselők kétharmadának a szavazatához köti. 71 A törvényhozás<br />
65 Az igazságszolgáltatás alapelveiről <strong>és</strong> a bírákról ld. bővebben Herbert Küpper: 45. § [A<br />
bíróságok], illetve 50. § [A bíróságok feladatai <strong>és</strong> függetlenségük]. In: Jakab András (szerk.):<br />
Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó, Budapest 2009. 1651., <strong>és</strong> 1737. oldalaktól.<br />
Idézi: Drinóczi: i.m. 67. o.<br />
66 Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló<br />
1949. évi XX. törvény módosításáról 2. §<br />
67 Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Túl az Alkotmányon... Közjogi Szemle<br />
2010. 4. sz. 1. o.<br />
68 Drinóczi: i.m. 67. o.<br />
69 Uo.<br />
70 Uo.<br />
71 2010. évi CXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tör-<br />
vény módosításáról 1. §<br />
179
Change language