studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A menekült gyermekek alapjogi helyzete Magyarországon
A felvázolt hazai joggyakorlaton a Módtv. alapvető változtatást hajtott végre. Így
kizárja a kísérő nélküli kiskorúak befogadó állomáson történő elhelyezésének lehetőségét,
és rögzíti, hogy a jövőben gyermekvédelmi intézményekben helyezendők
el. 44 A Módtv.-hez fűzött általános indoklás szerint szükséges, hogy e gyermekek
elhelyezésére a gyermekvédelmi szakellátásban kerüljön sor, amely megállapítással
magam is egyetértek. Az indoklás azonban azt is megfogalmazza, hogy a menedékkérő
kísérő nélküli kiskorúak KNKO-ban történő elhelyezése – tekintettel a gyermek
mindenek felett álló érdekére – nem célravezető megoldás, illetve az életkoruknak és
speciális igényeiknek megfelelő gondoskodás jelenleg nem kellő eredményességgel
biztosított. Úgy gondolom mindez megalapozatlan, és téves megállapítás.
Az ombudsmani vizsgálat egyértelműen bizonyítja: a Kísérő Nélküli Kiskorúak
Befogadó Otthona – amely a Gyvt. értelmében nem minősül gyermekvédelmi intézménynek
–, és annak munkatársai a menekülttábori körülmények között élő fiatalok
beilleszkedését segítik, illetve az egészséges fizikai, és pszichés fejlődésüket
biztosítják. Ezen kívül olyan speciális nyelvi és interkulturális ismeretekkel rendelkeznek,
amelyek elengedhetetlenek a külföldi gyermekekkel való érdemi oktató,
nevelő, és szociális munkához. Ahogy arra pedig már utaltam, a magyarországi
gyermekotthonok jelenleg nem képesek a különleges bánásmódot igénylő, élethelyzetüknél
fogva sérülékenyebb menekült gyermekek befogadására, így nem tudom
elfogadni az indoklás azon állítását sem, amely szerint a törvénymódosítás által bekövetkező
változás költségmegtakarítást eredményezhet.
Mindezekre tekintettel – az országgyűlési biztos álláspontját továbbgondolva, és
a törvénymódosítás megoldásával egyet nem értve – azt javaslom, hogy a jogalkotó
a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát a Gyvt. keretein belül minősítse olyan szakellátást
biztosító, sui generis gyermekvédelmi intézménnyé, amely a jövőben is képes
a kísérő nélkül érkező menekült gyermekek befogadására, és ellátására, hozzájárulva
alapjogaik érvényesüléséhez.
2. Kísérővel érkező menekült gyermekek Magyarországon
A menekült gyermekek többsége kísérővel, azaz valamely jogszabály vagy szokás
alapján felügyeletéért felelős személlyel érkezik az ország területére. Szükségesnek
tartom ezért, annak áttekintését, hogy e gyermekek magyarországi helyzete, illetve
alapjogaik érvényesülése a kísérő nélküli kiskorúakhoz viszonyítva miképp alakul.
a) A kísérővel érkező menekült gyermekek elhelyezéséről
A menekült gyermekekre is irányadó uniós normák közé tartozó „Dublin II” rendelet
a kísérővel érkező kiskorúak befogadó országban történő elhelyezésével, és a
menekültügyi eljárás menetével kapcsolatban általános szabályt rögzít, 45 jelesül,
hogy a menedékkérővel érkező kiskorú családtag helyzete együtt kezelendő és
együtt értékelendő szülőjével vagy gondviselőjével. Ehhez a rendelkezéshez szorosan
kapcsolódik a menedékkérők befogadásának minimumszabályait tartalmazó
44 Módtv. 100. §, 107. §
45 2003. február 18- i 343/2003/ EK rendelet 4. cikk (3) bek.
159