studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bukli Ádám<br />
szerződ<strong>és</strong>eket nem minősíti át dologi joggá a sajátos fedezeti funkció valamint az a<br />
tény, hogy ezek szolgáltatásai közt jellemzően valamilyen forgalomképes dolog áll.<br />
Tehát a biztosíték rendszertani besorolása sem támasztja alá azon véleked<strong>és</strong>t, amely<br />
szerint a zálogjog szabályai felülírnák a biztosítéki funkciót betöltő opciót, másr<strong>és</strong>zt<br />
semmi sem utal arra, hogy a szerződ<strong>és</strong>t biztosító mellékkötelezettségekről szóló<br />
XXIII. fejezet felsorolását taxatívnak kellene tekintenünk. 13<br />
Az aggályokat megfogalmazók másik csoportja inkább praktikusabb oldalról<br />
közelít a kérd<strong>és</strong>hez <strong>és</strong> az intézmény funkcionális szempontú hiányosságaira hívja fel<br />
a figyelmet. (Funkcionalitás alatt az intézmény biztosítéki céljának való megfelel<strong>és</strong>t<br />
értem.) Az e tekintetben mutatkozó hiányosságok vizsgálata közelebb vihet annak a<br />
jogpolitikai kérd<strong>és</strong>nek az eldönt<strong>és</strong>éhez, hogy vajon alkalmas-e a biztosítéki szerepre<br />
a vételi jog, illetve szorul-e valamilyen korrekcióra a jogalkotó r<strong>és</strong>zéről céljának<br />
tökéletes betölt<strong>és</strong>e érdekében. Ezeknek a szempontoknak a mérlegel<strong>és</strong>e azonban már<br />
nem a jogalkalmazó, hanem a jogalkotó feladata. A biztosíték különösen akkor<br />
diszfunkcionális, ha <strong>és</strong>szerűtlenül túlbiztosítja a hitelező szerződ<strong>és</strong> teljesít<strong>és</strong>éhez<br />
fűződő érdekét, ha követel<strong>és</strong>e kielégít<strong>és</strong>ét meghaladó mértékű vagyoni előnyhöz<br />
juttatja, <strong>és</strong> ha érvényesít<strong>és</strong>e az adós más hitelezőinek megkárosításához vezet. Az<br />
ennek körében felhozott érvek a következőkben foglalhatók össze. Egyik<br />
leggyakoribb kritika a nyilvánosság elvének sérül<strong>és</strong>e. 14 Ez elsősorban abban áll,<br />
hogy ha harmadik személyek értesülnek is a dolgot terhelő vételi jogról, nem<br />
rendelkeznek információval arról, hogy ez a vételi jog biztosítéki célú, azaz a<br />
jogosult <strong>és</strong> kötelezett közt fennálló kötelmi viszonyon alapuló feltételhez kötött<br />
annak gyakorlása. Ez az aggály alaptalan, ugyanis a gyakorlatban ez nem vezethet<br />
más hitelezők károsodásához, mivel harmadik személyek a valós helyzethez képest<br />
szélesebb terjedelműnek (korlátlannak) látják a hitelező jogosultságát, tehát túl-, <strong>és</strong><br />
nem alábecsülik a konkurens jogot. Nem mellékes szempont, hogy a hitelező a hitel<br />
nyújtásakor a felajánlott biztosíték értékét saját biztonsága érdekében jellemzően<br />
alacsonyan állapítja meg. 15 A vételár összege elvileg egy alkufolyamat eredménye.<br />
Ez az alku-szituáció pénzintézettel szemben elméletivé halványul, mert pénzintézeti<br />
hitelezők a vételárat ingatlannál a forgalmi értékből redukáltan megállapított ún.<br />
hitelfedezeti értékhez igazítják, 16 gépjármű esetében pedig az EUROTAX táblázata<br />
alapján állapítják meg. 17 Ezt illetően a fogyasztónak legfeljebb annyi befolyása<br />
lehet, hogy nem köti meg a szerződ<strong>és</strong>t. Az adós érdeksérelmének veszélyét tompítja,<br />
hogy a vételi jog intézményének keretein belül is többé-kev<strong>és</strong>bé megfelelő eszközök<br />
állnak rendelkez<strong>és</strong>re a kötelezett vételárral kapcsolatos érdekeinek védelmére. A<br />
hitelező nyomására a felek ugyan a valós forgalmi érték alatti vételárban<br />
állapodhatnak meg, ez azonban nem eredményezhet feltűnő értékaránytalanságot a<br />
dolog <strong>és</strong> a vételár vonatkozásában. Ha ez mégis megtörténne, az eladó a Ptk. 201. §<br />
13 Molnár: i.m. 9 10. o.<br />
14 Gárdos – Gárdos: Az engedményez<strong>és</strong> <strong>és</strong> a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása. 12. o.<br />
15 Gárdos – Gárdos: Van-e a fiduciárius biztosítékoknak helyük a magyar jogban? 44. o.<br />
16 Salamonné Solymosi Ibolya: Vételi jog enged<strong>és</strong>e hitelbiztosítéki céllal. Gazdaság <strong>és</strong> Jog<br />
2007. 1. sz. 8. o.<br />
17 Halmágyi: i.m. 310. o.<br />
208
Change language