studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kocsis Gergő<br />
1. Javaslat egységes fogalomrendszer kidolgozására<br />
Az Európai Unió tagállamai valamilyen módon mind értelmezik a közrend, a közbiztonság<br />
<strong>és</strong> a közeg<strong>és</strong>zségügy fogalmát. Mint ahogy tanulmányom elején már említettem,<br />
ezeknél a rendkívül általános megnevez<strong>és</strong>eknél hiányoznak a pontos fogalmi<br />
meghatározások. A tanulmány alapjául szolgáló dolgozatomban a közrend fogalmával<br />
foglalkoztam bővebben, mivel a francia hatóságok elsősorban ennek veszélyeztet<strong>és</strong>ével<br />
indokolták a román <strong>és</strong> bolgár uniós polgárok kiutasítását. Mint láthattuk,<br />
tagállami szinten a közrendnek léteznek fogalmai <strong>és</strong> bár ezek a fogalmak hasonlítanak<br />
egymásra, mégsem tekinthetők azonosak. Úgy vélem, hogy a szabad mozgás<br />
jogával való visszaél<strong>és</strong>ek miatt szükséges lenne egy uniós fogalomrendszer megalkotása.<br />
A fogalmaknak term<strong>és</strong>zetesen nem a pontos <strong>és</strong> tökéletes r<strong>és</strong>zletességre kellene<br />
törekedniük, hanem egy minimum szint megalkotására. A szabad mozgás jogával<br />
visszaélők száma jelentős mértékűvé vált az elmúlt években, mi sem támasztja<br />
ezt jobban alá, mint a tény, hogy Franciaországból 2009-ben közel 10.000, 2010-ben<br />
pedig közel 9.000 román állampolgárt utasítottak ki, ez pedig indokolhatja egy uniós<br />
szintű szabályozás létrehozását, amely a fogalmak egységesít<strong>és</strong>ére irányul. A fogalmakat<br />
már r<strong>és</strong>zben definiálta az Európai Bíróság a gyakorlata során, azonban a jog<br />
gyakorlásának <strong>és</strong> korlátozásának az elválasztása könnyebb, ha a definíciók az uniós<br />
jogban kodifikálva vannak.<br />
A szabad mozgás joga eredendően a második világháborút követő munkaerő piaci<br />
egyenlőtlenségek orvoslására jött létre, mint az alapító tagállamok gazdasági céljait<br />
szolgáló <strong>és</strong> az egyéneket megillető gazdasági jog. A szabad mozgás joga csak<br />
néhány éve mozdult el a gazdasági jogok kategóriájától <strong>és</strong> vált az uniós polgárok<br />
alanyi jogává. Mint a 2010-es franciaországi példán is láthatjuk az elmúlt években a<br />
szabad mozgás jogával visszaélve migráltak egyének <strong>és</strong> csoportok más tagállamokba.<br />
Szükségesnek tartom tehát uniós szinten általános értelemben definiálni a joggal<br />
való visszaél<strong>és</strong>t. A fogalmat általános értelemben kellene létrehozni, nem szűkítve le<br />
tehát a szabad mozgás jogával való visszaél<strong>és</strong>re. Egy ilyen fogalom véleményem<br />
szerint az Unió tagállamai számára biztos hivatkozási pont lehetne, amely a tagállamoknak<br />
az uniós szinten definiált közrend, közbiztonság <strong>és</strong> közeg<strong>és</strong>zségügy fogalmával<br />
együttesen értelmezve megfelelő <strong>és</strong> szilárd alapot adhatna a szabad mozgás<br />
jogának megfelelő, jogszerű korlátozására.<br />
A joggal való visszaél<strong>és</strong> fogalmát a magánjog már régóta használja. Magyarországon<br />
a Ptk. 5. §-a tiltja a joggal való visszaél<strong>és</strong>t, a szakasz második bekezd<strong>és</strong>ében<br />
adja meg a joggal való visszaél<strong>és</strong> definícióját, amely a következő: joggal való viszszaél<strong>és</strong>nek<br />
minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltet<strong>és</strong>ével össze<br />
nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek<br />
zaklatására, jogaik <strong>és</strong> törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök<br />
szerz<strong>és</strong>ére vezetne. 59 Mint láthatjuk ez a definíció is rendkívül tág, esetek széles<br />
körére alkalmazható. A francia Code Civil, valamint a német BGB is használja a<br />
joggal való visszaél<strong>és</strong> fogalmát, annak ellenére, hogy pontos definícióját nem határozza<br />
meg. Az Európai Unió is használja a fogalmat magánjogi keretek között, a<br />
59 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről 5. § (1)-(2) bek.<br />
144
Change language