studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. A bűncselekmény alanyi oldala<br />
A garázdaság másod- <strong>és</strong> harmadvirágzásai<br />
Ami a bűnösséget illeti, abban minden forrás egyetért, hogy a tényállás kizárólag<br />
szándékosan valósítható meg. Ezzel egyet is értek, hiszen a kihívó közösségellenesség<br />
nem is valósítható meg gondatlanul. Eltérő azonban a szándékosságon<br />
belül a szakirodalom álláspontja abban a tekintetben, hogy az elkövet<strong>és</strong>hez egyenes<br />
szándék (dolus directus) szükséges vagy elegendő-e az eshetőleges szándék (dolus<br />
eventualis) is. A mai nézet az, hogy a garázdaság elkövet<strong>és</strong>éhez elegendő, ha az<br />
elkövető közömbös cselekménye következményei iránt, tehát csupán dolus eventualis<br />
esete forog fenn. A tényállás szövegének változásából mára egyenesen következik,<br />
amit a Legfelsőbb Bíróság megállapított: „[a]z eshetőleges szándékkal való<br />
elkövet<strong>és</strong> csupán a célzatos bűntetteknél kizárt. […] A garázdaság nem tartozik a<br />
célzatos bűntettek közé.” 40 Nagy László Tibor szerint „a szándék formája direkt <strong>és</strong><br />
eventuális is lehet. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartása kihívóan közösségellenes<br />
voltát, <strong>és</strong> azt, hogy az alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást<br />
vagy riadalmat váltson ki. Az, hogy a megbotránkoztató módon elkövetett tettlegességnek<br />
személyes indítéka is van, önmagában nem zárja ki a garázdaság<br />
megállapítását. Amennyiben azonban az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem<br />
irányul a megbotránkozás vagy riadalom kelt<strong>és</strong>ére – főként, ha az elkövetőnek<br />
személyes indítéka van – úgy garázdaságért nem, hanem csak az általa tanúsított<br />
egyéb bűncselekményért vagy szabálysért<strong>és</strong>ért tartozik felelősséggel.” 41<br />
5. A garázdaság minősített esetei - A bűntetti alakzat:<br />
a) Csoportos elkövet<strong>és</strong><br />
A Btk. Értelmező rendelkez<strong>és</strong>ei között található 137. § 13. pontja szerint csoportosan<br />
követik el a bűncselekményt, ha az elkövet<strong>és</strong>ben legalább három személy vesz<br />
r<strong>és</strong>zt. A törvényben tömören meghatározott fogalmat bővebben a 2/2000. Büntető<br />
jogegységi határozat, illetve a 4/2007. Büntető jogegységi határozat fejti ki. A<br />
2/2000. Büntető jogegységi határozat megállapításai term<strong>és</strong>zetesen érvényesek a<br />
garázdaság bűntetti alakzatára is. Az elkövetőknek a tettesi, társtettesi vagy bűnsegédi<br />
magatartást a bűncselekmény helyszínén felismerhetően együtt<br />
tevékenykedve kell megvalósítani ahhoz, hogy a csoportos elkövet<strong>és</strong> – mint<br />
minősítő körülmény – a terhükre megállapítható legyen. A csoportos elkövet<strong>és</strong> fokozottabb<br />
társadalomra veszélyességét a csoport által keltett komolyabb félelem,<br />
illetve a csoporttal szembeni védekez<strong>és</strong> nehezebb volta alapozza meg. A csoportos<br />
elkövet<strong>és</strong> ugyanis korántsem jár együtt szervezettséggel, illetve a szerepek kioszt-<br />
40<br />
BK. 424., BJD 2849., Bodgál Zoltán – Pintér Jenő: A közbiztonság <strong>és</strong> a közrend elleni<br />
bűntettek. KJK, Budapest 1971. 368. o.<br />
41<br />
Nagy László Tibor: A garázda jellegű bűnöz<strong>és</strong> büntetőjogi <strong>és</strong> kriminológiai aspektusai<br />
Miskolc, 2009<br />
http://kvt99.lib.unimiskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=404&file=nagylt_tezhun.pdf<br />
(2011.01.14.)<br />
293
Change language