studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Az egészséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérdései
b) A döntéshozatalban való részvétel joga
A döntéshozatalban való részvétel joga azt jelenti, hogy a nyilvánosság kellő időben
valódi lehetőséget kapjon a részvételre, a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek,
a környezettel kapcsolatos tervek, programok, politikák és a környezetvédelem
szempontjából jelentős végrehajtó jellegű szabályok, illetőleg az általánosan
kötelező érvényű szabályozó eszközök előkészítésénél, módosításánál vagy felülvizsgálatánál,
amikor még a lehetőség nyitva áll.
Meghatározó kérdés, hogy a nyilvánosság véleményét a döntéshozatalban milyen
mértékben kell figyelembe venni. Illetve milyen kérdések esetében gyakorolhatja a
nyilvánosság e jogát. Érdekes kérdés azt megvizsgálni, hogy elképzelhető-e a nyilvánosság
vétó joga. Ennél a kérdésnél kiinduló pont lehet a magyarországi országos
népszavazás és a népi kezdeményezés intézménye. Magasabb szinten pedig az EUSz
11. cikk (4) bekezdése által deklarált intézmény, miszerint: „[l]egalább egymillió
uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti,
hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő
javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a
Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.”.
Az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint, az EJEE -nek a 8. cikke (magán és családi
élet tiszteletben tartásához való jog) bár nem tartalmaz kifejezett eljárási követelményeket,
a beavatkozó intézkedéseket eredményező döntéshozatali eljárásoknak tisztességesnek
kell lenniük, és a 8. cikk által védett egyéni érdekeket tiszteletben kell
tartani. 30 A környezetvédelem ebbe a kategóriába tartozik, ezért a bíróság a Hatton
és mások kontra Egyesült Királyság 31 ügyben kimondta, hogy ha a hatóságoknak
bonyolult környezetvédelmi és gazdasági szakpolitikai kérdésekben kell dönteniük,
akkor a döntéshozatali eljárás során megfelelő vizsgálatokat és kutatásokat kell végezni
annak érdekében, hogy a döntés környezetre gyakorolt hatása előre meghatározható
és felbecsülhető legyen, továbbá hogy a hatóságok képesek legyenek megfelelő
egyensúlyt kialakítani a különböző, egymással ütköző érdekek között. 32 A bíróság
az ítéletében rámutatott, hogy ahhoz, hogy egy panasz a 8. cikk hatálya alá essen,
a környezeti tényezőknek közvetlen módon és komoly mértékben kell befolyásolniuk
a magán- és családi életet, illetve az otthont. Vagyis a károsító hatásoknak
egy minimális szintet el kell érniük. E minimum meghatározása az eset körülményeitől,
így a zavaró hatás intenzitásától és tartamától, fizikai vagy pszichikai hatásától,
valamint az általános környezeti kontextustól függ. 33
30 Buckley v. the UK 1996. szeptember 25-i döntés. In: Patricia Quillacq: Is legal symbiosis
possible? The Coming Synergy between the Aarhus Convention and the European Court of
Human Rights. Ld.
http://cadmus.eui.eu/bitstream/handle/1814/4083/WPLAWNo.20061ELWG.pdf;jsessionid=2
FD12545CC4495D4C5DFA23D914E31C4?sequence=1 73. o.
31 App. No 36022/97
32 Hatton és mások v. Egyesült Királyság 2003. július 8-i ítélet 115. §; Quillacq: i.m. 74. o.
33 Hatton és mások v. Egyesült Királyság 96. bek.
89