studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. A Gyurcsány-kormány időszaka<br />
Alkotmánymódosítások Magyarországon<br />
Petrétei József igazságügy-miniszter miniszteri programjában kiemelt helyen kezelte<br />
az új alkotmány szövegtervezetének elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ét. 2005 végére egy tudományosszakmai<br />
szempontból megalapozott új alkotmány-tervezetet kívántak alkotni, amely<br />
aztán a további munka alapjává válhat. A miniszter álláspontja szerint a köztársasági<br />
Alkotmány alapvetően bevált, módosításaival <strong>és</strong> az alkotmánybírósági határozatokkal<br />
együtt képes betölteni a rendeltet<strong>és</strong>ét, tehát az értékeit, fő elveit meg kell őrizni.<br />
Az új alkotmánynak csak szerkezetében kell eltérni, egyes hiányosságokat kell pótolni<br />
<strong>és</strong> az ellentmondásokat feloldani. Fontosnak tartották a kétharmados törvények<br />
megszűntet<strong>és</strong>ét, vagy számuk jelentős csökkent<strong>és</strong>ét. Az alkotmány szövegtervezete<br />
elk<strong>és</strong>zült, de azt a választási kampányban nem hozták nyilvánosságra. 2006-ban az<br />
MSZP választási programja tartalmazta az alkotmányozást, de a kormány programja<br />
azt már nem foglalta magába. A Kormány az előző ciklusban elk<strong>és</strong>zült alkotmánytervezetet<br />
titkosította. 4<br />
III. Alkotmánymódosítások 2010 tavasza után<br />
1. Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása<br />
Az új összetételű Országgyűl<strong>és</strong> megalakulása után a létszámát 200 főben maximálta,<br />
illetve rendezni kívánta a nemzeti <strong>és</strong> etnikai kisebbségek parlamenti képviseletével<br />
kapcsolatos mulasztásos alkotmánysért<strong>és</strong>t 5 , amikor előírta, hogy a nemzeti <strong>és</strong> etnikai<br />
kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűl<strong>és</strong>i képviselő<br />
választható. 6 A módosító törvény 5. § (2) bekezd<strong>és</strong>e előírja, hogy ezeknek a<br />
rendelkez<strong>és</strong>eknek a hatálybalép<strong>és</strong>éről külön törvény rendelkezik. Ebből következik,<br />
hogy bizonytalan mikortól lesz kisebb az Országgyűl<strong>és</strong>, illetve mikortól<br />
foglalhatnak helyet a kisebbségi képviselők a padsorokban, az alkotmányi<br />
rendelkez<strong>és</strong>ekből nem következik az a közvéleményben elterjedt álláspont, hogy<br />
már 2014-től. Ahhoz, hogy a gyakorlatban kivitelezhető legyen, szükség van az<br />
országgyűl<strong>és</strong>i képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény <strong>és</strong> a<br />
választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítására.<br />
Nem derül ki egyértelműen, hogy a 200 fős plafon abszolút határt jelent, vagy<br />
ehhez még hozzájön a 13 kisebbségi képviselő. A „további” szó arra enged<br />
következtetni, hogy 200+13 fő a maximum. Komoly probléma, hogy nincs<br />
konkretizálva a kisebbségi helyek megoszlása. 13 kisebbség van Magyarországon,<br />
nevezetesen ukrán, ruszin, lengyel, szlovák, német, szlovén, horvát, szerb, román,<br />
bolgár, görög, örmény, cigány 7 , tehát ha a helyeket egyenlően osztják el, akkor<br />
mindegyik jogosult egy helyre, de ez a szövegez<strong>és</strong>ből egyértelműen nem<br />
4<br />
Somogyvári: i.m. 45-58. o.<br />
5<br />
A 35/1992. (VI. 10.) AB határozat állapította meg <strong>és</strong> kiküszöböl<strong>és</strong>ére 1992. december 1-ig<br />
adott haladékot.<br />
6<br />
Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló<br />
1949. évi XX. törvény módosításáról 1. §<br />
7<br />
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti <strong>és</strong> etnikai kisebbségek jogairól 61. § (1) bek.<br />
169
Change language