studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Berek Gergő<br />
A továbbiakban bemutatásra kerülnek a pályamunka főbb, kiragadott pontjai.<br />
2007. június 1. napjától létezik e tényállás csődbűncselekmény névvel. Az<br />
újrakodifikáció azonban nemcsak névváltozással, hanem az alaptényállások megváltozásával<br />
is járt. Kikerült a korábban ún. adminisztratív csődbűntettnek 1 nevezett<br />
tényállás, míg a megmaradtakat új, egységes rendszerbe foglalták. A hatályos szabályozás<br />
szerint a bűncselekménynek 4 alapesete különböztethető meg:<br />
- 290. § (1) bek.: fizet<strong>és</strong>képtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett, ún.<br />
fedezetelvonó csődbűncselekmény;<br />
- (2) bek.: fizet<strong>és</strong>képtelenné válást okozó vagy annak látszatát keltő ún.<br />
csalárd bukás;<br />
- (3) bek.: fizet<strong>és</strong>képtelenség esetén folytatott ún. vétkes gazdálkodás;<br />
- (5) bek.: a kielégít<strong>és</strong>i sorrend megsért<strong>és</strong>ével véghezvitt hitelező jogtalan<br />
előnyben r<strong>és</strong>zesít<strong>és</strong>ének vétsége.<br />
Kiemelendő továbbá, hogy az első három fordulat esetében eredménytényállásról<br />
van szó, azaz csődbűncselekmény elkövet<strong>és</strong>éért csak akkor vonható felelősségre<br />
valaki, ha magatartásának eredménye a hitelezők kielégít<strong>és</strong>ének r<strong>és</strong>zben vagy<br />
eg<strong>és</strong>zben történő meghiúsítása, feltéve, ha a cselekménye <strong>és</strong> a fent említett következmény<br />
között ok-okozati összefügg<strong>és</strong> van. Az (5) bekezd<strong>és</strong> pedig magatartási<br />
törvényi tényállást tartalmaz, hiszen az elkövető pusztán azzal, hogy nem tartja be a<br />
törvényben előírt kielégít<strong>és</strong>i sorrendet, azzal már implicite megkárosít bizonyos<br />
hitelezői érdekeket, ebből kifolyólag szükségtelen lenne ezt még külön eredményként<br />
kiemelni <strong>és</strong> értékelni.<br />
I. A bűncselekmény jogi tárgya<br />
„A piacgazdaság zavartalan működ<strong>és</strong>ének elengedhetetlen feltétele a zavartalan<br />
tőkeáramlás, amelynek eszközrendszerét a hitelezők biztosítják.” 2 Az elmúlt időszak<br />
eg<strong>és</strong>z világot sújtó gazdasági válsága is jól példázza, hogy az egyes országok gazdasági<br />
stabilitását, fejlőd<strong>és</strong>ét vagy hanyatlását mennyire befolyásolják a hitelezői, befektetői<br />
érdekek. A gazdaságok motorját képező vállalkozásoknak a termel<strong>és</strong>hez<br />
tőkére van szükségük, amelyet vajmi kev<strong>és</strong> esetben tudnak önmaguk kigazdálkodni,<br />
így külső befektetőkre van szükségük. Az ő hitelez<strong>és</strong>i hajlandóságuk lényegében a<br />
közgazdasági költség-haszon elv szerint alakul, amely rendszerben az egyik legnagyobb<br />
tényezőként a befektet<strong>és</strong>üket védő garanciák szerepelnek. A piacgazdaságban<br />
uralkodó szabad versenynek azonban kihagyhatatlan velejárója néhány gazdálkodó<br />
szervezet tönkremenetele, csődje. Ez a helyzet ugyanakkor nem teremthet lehetőséget<br />
az amúgy is veszteséget elkönyvelni kényszerülő hitelezők további, de immár<br />
jogellenes megkárosításával. Ez ugyanis a befektet<strong>és</strong>i kedv, a hitelek megtérül<strong>és</strong>ébe<br />
vetett (köz)bizalom drasztikus csökken<strong>és</strong>éhez, a tőkeáramlás lassulásához, nemzetgazdasági,<br />
makrogazdasági szinten pedig recesszióhoz vezetne. A fentebb már említett<br />
garanciák egyik – de nem az első <strong>és</strong> egyetlen – lép<strong>és</strong>e a hitelezők érdekeinek<br />
büntetőjogi védelme, eszköze pedig a csődbűncselekmény törvényi tényállása. A<br />
1<br />
Nem dekriminalizáció történt, hanem más bűncselekmény (a számviteli rend megsért<strong>és</strong>e)<br />
elkövet<strong>és</strong>i magatartása lett.<br />
2<br />
Molnár Gábor: Gazdasági bűncselekmények. HVG-ORAC Kiadó, Budapest 2009. 139. o.<br />
304
Change language