studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

4. ábra. A zaklatás alanyai I.
Iskolai erőszak. Erőszak a diákok egymás közötti viszonyaiban
Egy személyben több szerep is keveredhet, így lehet valaki zaklató áldozat,
illetve kezdeményező és szemlélő, vagy bántalmazott és szemlélő az adott
szituációtol függően. Mint ahogy fentebb szó volt róla, ezek a szerepek nincsenek
bebetonozva. Egy bántalmazott gyerekből nagyon könnyen lehet zaklató, bár
esetünkben csak 5-en adtak ilyen választ. A szerepek keveredését szemlélteti a 4.
ábra. A kérdőívből nem derült ki, hogy ezek a szituációk adok-kapok, vagy
tipikusan zaklató jellegűek voltak. A tanulók valószínűleg nincsenek tisztában azzal,
hogy az egyszeri, például megtorló viselkedések nem merítik ki a zaklatás fogalmát,
mivel ahhoz szükséges valamiféle ismétlődés és a bántó szándék. Annak ellenére
állítom ezt, hogy a kérdőív elején szerepel az iskolai zaklatás fogalma, ahol az egyes
fogalmi elemek ki is voltak emelve. A diákok valószínűleg figyelmetlenül olvasták
el, vagy rosszul értelmezték a meghatározást. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az
olyan cselekményeket, ahol „cikizik” vagy megviccelik egymást – úgy, hogy az a
célszemély lelki sérelmével járhat – nem tekintik erőszakos magatartásnak.
A zaklatás alanyai II. (9. kérdés)
20
15
10
5
0
5. ábra. A zaklatás alanyai II.
Lány Fiú Összesen
( a ) és ( c )
( a ) és ( b )
( b ) és ( c )
( a ) és ( b ) és ( c )
A konfliktust a többség békés úton próbálja megoldani, amely következetességet
mutat az első kérdésre, valamint a 12. kérdésre adott válaszokkal (nyugodt és konfliktuskerülő
személyiség, illetve nem kezdeményez konfliktust). A nézeteltérés
kiváltó okaként a 12. kérdésben felkínált valamennyi lehetőség megjelent a diákok
válaszaiban. A tanulmányi eredmény nem releváns ok. Sajnálatos módon a másik
külseje, származása és vallása, ha nem is magas arányban, de jelen van, mint kiváltó
ok. Ebből arra következtetek, hogy a gyerekek kevésbé toleránsak a „másságot”
illetően. A 21. század pedagógiai törekvései kiemelt helyen szerepeltetik a másság
elfogadására nevelést, amely törekvés remélhetőleg eléri a célját. Nem kell mindenkit
szeretni, a gyerekeknek meg kell tanulniuk elfogadni a másikat, ez az együttélés,
a közös munka, és egyáltalán a működőképes társadalom alapvető követelménye.
Szerencsére az adatokból az derül ki, hogy az esetek többségében a bántalmazás
nem napi, illetve heti rendszerességgel jelenik meg, hanem nagyobb időszakok is
eltelhetnek egy-egy zaklatási cselekmény között. Áldozati szempontból a legtöbben
389