01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Losonci András<br />

<strong>és</strong> jogalkotással valósítják meg őket, ugyanakkor viszonylag konkrét feladatokat<br />

határoznak meg számukra. Ezáltal lehetőséget nyújtanak arra is, hogy az egyes<br />

tagállamok eltérően rendezzék az internet-szolgáltatók helyzetét, ami tekintve azok<br />

határokon átnyúló jellegét, egymással való bonyolult kapcsolatukat, felveti a kérd<strong>és</strong>t:<br />

mennyire hatásos a territorialitás megtartása ilyen átnyúlások esetén? A<br />

tagállami jogalkotás ugyanis hatással van a közösségi, sőt, a globális<br />

életviszonyokra, tekintve az internet term<strong>és</strong>zetét.<br />

Az irányelvekben megfogalmazott koncepciók kollíziója figyelhető meg a Scarlet<br />

Extended SA v. SABAM esetben is (Az Európai Bíróság C-70/10 sz. ügye). Itt a<br />

belga közös jogkezelő a jogérvényesít<strong>és</strong>i eszköztárra hivatkozva akarta elérni, hogy<br />

a bíróság kötelezzen egy internet-szolgáltatót a rajta átfolyó szerzői jogi tartalom<br />

általános, előzetes szűr<strong>és</strong>ére. A Bíróság azonban az Elker-irányelvnek prioritást adva<br />

a szolgáltató javára döntött, <strong>és</strong> a hivatkozott irányelvekkel ellentétesnek ítélte meg a<br />

felperes kérelmét.<br />

3. A magyar jogi szabályozás<br />

a) Felelősségi kérd<strong>és</strong>ek a Polgári Törvénykönyv 63 alapján<br />

A magyar polgári jog, ahogy a kontinentális jogrendszerek általában, jogsért<strong>és</strong>ek<br />

szempontjából szintén a közvetlenség talaján áll. Eszerint a jogsért<strong>és</strong>ért, károkozásért<br />

az felel, aki azt jogellenes magatartásával maga okozta (Ptk. 339. §.: „[a]ki<br />

másnak jogellenesen kárt okoz…”). Érdemes a Ptk. kárfelelősségi szabályai alapján<br />

megvizsgálni, hogy egy ISP vajon felelősségre vonható-e a magyar dogmatika szerint?<br />

Amennyiben az általános szabályokat nézzük, az ISP nem illik bele a közvetlen<br />

károkozás (jogsért<strong>és</strong>) elvébe, hiszen nem ő, hanem felhasználói okozzák a jogsért<strong>és</strong>t,<br />

<strong>és</strong> így a kárt is. Magatartásával közvetlenül nem sérti meg a szerzői jogi<br />

jogosultak jogait, mint láttuk, magatartásokat közvetít, de nem kezdeményez, <strong>és</strong><br />

legfőképp nem fejez be. Legközelebb a közvetlen <strong>és</strong> közvetett jogsért<strong>és</strong> „egységéhez”<br />

a Ptk. 344. §-a áll, amely szerint ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük<br />

a károsulttal szemben egyetemleges. Ez a közös károkozás bár közel áll<br />

ahhoz, hogy az ISP-kkel szemben is érvényesíthető legyen, de közelebbről<br />

megvizsgálva az egyetemleges kárfelelősség több közvetlen jogsértő magatartását<br />

takarja, illetve azokat az eseteket, amikor nem állapítható meg, melyik fél magatartása<br />

nélkül lett volna elkerülhető a kár bekövetkezte. Az ISP-felhasználó<br />

viszonylatban viszont egyértelmű, hogy az utóbbi magatartása valósítja meg a<br />

jogsért<strong>és</strong>t, <strong>és</strong> csak egy nagyon elnéző bíróság előtt lehetne érvényesíthető olyan<br />

érvel<strong>és</strong>, miszerint az ISP közvetítő magatartása ugyanúgy közrejátszott a jogsért<strong>és</strong><br />

(<strong>és</strong> így akár a kár) bekövetkeztében, mint a felhasználóé.<br />

A hatályba nem lépett új Ptk. 5:499. §-a viszont már tartalmazott egy olyan<br />

rendelkez<strong>és</strong>t, ami alapján akár a közvetítő szolgáltató felelőssége is megállapítható<br />

lett volna jogsért<strong>és</strong> esetén. A törvényszöveg (1) bekezd<strong>és</strong>e szerint „[h]a többen<br />

közösen okoznak kárt, illetve a károkozásban többen hatottak közre, felelősségük<br />

[…] egyetemleges.” A (3) bekezd<strong>és</strong> szerint pedig „[a] kártérít<strong>és</strong> a károkozók között<br />

63 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről<br />

258

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!