studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Naszladi Georgina
és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 36 , illetve a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:
Gyvt.) 37 alapján a Gyámhivatal gyámság alá helyezi, és gyámjául a
KNKO vezetőjét rendeli ki. Az olyan kiskorúakat pedig, akiknek neveléséről kirendelt
gyám útján nem lehet gondoskodni, 38 a Gyámhivatal tartós nevelésbe veszi. 39 A
tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a Gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél,
vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthonban, esetleg fogyatékosok és pszichiátriai
betegek otthonában helyezi el, és hivatásos gyámot rendel. 40 Véleményem szerint, a
gyermek tartós nevelésbe vétele, biztonságos elhelyezése, valamint a gyám kirendelése
a kísérő nélküli kiskorú menekültek mindenek felett álló érdekét szolgálja.
A menekült gyermekek nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonban történő elhelyezése
azonban a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan, amelynek okát elsősorban
a nyelvi nehézségek, a speciális etnikai és kulturális tényezők ismeretének hiánya,
illetve a gyermekotthoni férőhelyek korlátozott száma adja. További problémát jelent,
hogy a Gyvt. sem a Befogadó Állomást, sem a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát
nem ismeri, így ezeket az intézményeket a kísérő nélküli kiskorú számára
gondozási helyként a hatályos szabályozás alapján nem lehetne kijelölni. A Gyámhivatal
így a menekült gyermekek számára formális gondozási helyként a Fejér Megyei
Gyermekotthont jelöli ki, ahol azonban a gyermek egyetlen percet sem tölt el.
Az ombudsmani jelentés által feltárt gyakorlat alapján ezt követően a gyám kérelemmel
fordul a Gyámhivatalhoz a gyermek tartózkodási helyének megváltoztatása
céljából, 41 amelynek eredményeként a kiskorúak továbbra is a KNKO-ban maradhatnak.
42
Látható tehát, hogy a kísérő nélküli kiskorúak a magyar állampolgár gyermekek
számára rendszeresített nevelőszülői, illetve gyermekotthoni ellátáshoz nem tudnak
hozzáférni, ugyanis a gyermekvédelmi intézmények a fogadásukra nincsenek felkészülve.
Úgy vélem, mindez ellentmond a Gyermekjogi Egyezmény 22. cikk 1. pontjának,
amelynek értelmében a kísérő nélkül érkező kiskorú azonos bánásmódra jogosult
a befogadó ország állampolgárságával rendelkező, vagy ott jogszerűen tartózkodó
gyermekekkel. Aggályokat vet fel továbbá, hogy a menekült gyermekek integrációjuk
teljes ideje alatt a KNKO-ban élnek, amely a társadalomba történő beilleszkedésükre
hátrányosan hat.
Alapvető problémát jelent a gyermeki jogok érvényesülése szempontjából, hogy
a Gyvt. a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát gyermekvédelmi intézményként nem
ismeri el, s így semmiféle biztosíték nincs arra, hogy az intézmény az említett feladatit
hosszútávon is képes lesz ellátni. 43
36 Csjt. 93. §: Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
37 Gyvt. 127. § (1) bek.
38 Csjt. 95-97. §
39 Gyvt. 80. § (1) bek. c) pont
40 Gyvt. 80. § (2) bek.
41 Gyvt. 83. § (7) bek.
42 AJB 7120/ 2009. sz. ügy
43 AJB 7120/ 2009. sz. ügy
158