studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A csődbűncselekmény<br />
felett alkalmas lehet a bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>étől való visszatartó erő növel<strong>és</strong>ére,<br />
<strong>és</strong> nagyjából ki is meríti azt az eszköztárat, amely a törvényhozó rendelkez<strong>és</strong>ére áll.<br />
3. Az <strong>és</strong>szerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges<br />
üzletbe kezd, illetve továbbfolytat<br />
A piacgazdaságban a különböző gazdasági mechanizmusok, a szabad verseny következtében<br />
a gazdasági élet kihagyhatatlan eleme a kockázat, amely leegyszerűsítve<br />
nem más, mint egy üzlet, befektet<strong>és</strong> kapcsán a nyereség (haszon) vagy veszteség<br />
realizálásának valószínűsége. Ez egy komplex „egyenlet” végeredménye, amelynek<br />
tényezője a nemzeti, illetve nemzetközi piaci viszonyokon túl a befektető magatartása<br />
is. Utóbbit a gazdaság védelme érdekében a büntetőjognak is értékelnie, értelmeznie<br />
kellett, így megalkotta az <strong>és</strong>szerű gazdálkodás folytán fellépő szükségszerű,<br />
megengedett kockázat kategóriát, valamint ennek ellenpólusát, ami, ha bizonyos<br />
magatartással párosul, büntetendő. Az <strong>és</strong>szerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes<br />
módon veszteséges üzletbe kezd<strong>és</strong> vagy annak továbbfolytatása a csődbűncselekmény<br />
tárgyalt elkövet<strong>és</strong>i magatartásának központi fogalmi eleme. Az <strong>és</strong>szerű<br />
gazdálkodás ugyanakkor a polgári nemperes csődeljárásban is fontos szerephez jut,<br />
hiszen a csődegyezség célját is körvonalazza, nevezetesen a hitelezők legkisebb<br />
veszteség árán történő megóvását a nagyobb veszteségektől. 11<br />
Ésszerűtlen a gazdálkodás akkor, ha a kitűzött gazdasági eredmény realizálásának<br />
a lehetősége kisebb, mint a veszteség megvalósulásának az esélye. Így van ez<br />
minden olyan esetben, ha az eredmény döntően a véletlenen múlik. 12 „Az <strong>és</strong>szerű<br />
gazdálkodás követelményeivel ellentétesen az kezd veszteséges üzletbe, aki a kockázati<br />
elemek gazdasági rentabilitását alapvetően veszélyeztető súlyával <strong>és</strong> hatásával<br />
szándékosan nem számol vagy ezek iránt közömbös.” 13 A veszteséges üzlet tovább<br />
folytatása ettől annyiban tér el, hogy itt a veszteség várható bekövetkez<strong>és</strong>e a már<br />
folyamatban lévő gazdasági tevékenység közben merül fel, amely iránt a vállalkozó<br />
legalább közömbös. Kiemelendő, hogy az elkövetőnek a magatartása során előre<br />
kell, vagy kellett volna látnia tevékenységének veszteséges voltát, pontosabban,<br />
hogy veszteségnek nagyobb a realitása (valószínűsége), mint a nyereségnek, továbbá<br />
azt is, hogy ez a „lehetséges” veszteség oly mértékű lesz, amely a hitelezői követel<strong>és</strong>ek<br />
kielégít<strong>és</strong>ére szolgáló vagyontömeget csökkenti, vagy teljes eg<strong>és</strong>zében elvonja.<br />
Ezek bekövetkez<strong>és</strong>ét pedig kívánnia kell, vagy legalább közömbösen kell megélnie.<br />
E rendelkez<strong>és</strong> kapcsán több kérd<strong>és</strong> is felmerült: Nem túl szubjektív ez a megoldás?<br />
Megfelel-e az alkotmányos büntetőjog követelményének? A szubjektivitásból<br />
adódóan a tényállás minden eleme kétséget kizáróan bizonyítható? Egyes nézetek<br />
szerint a jogalkotó „meglehetősen fellazította a büntetőjogi felelősség feltételeinek<br />
egzaktságához fűződő jogbiztonsági igényt”, e kritérium (azaz az <strong>és</strong>szerű gazdálkodás<br />
követelményeivel ellentétes mód) ugyanis „széleskörűen <strong>és</strong> eltérően értelmezhető”.<br />
14 A szubjektív jelleg tükröződik abból is, hogy e kérd<strong>és</strong> eldönt<strong>és</strong>e a büntetőeljá-<br />
11 Molnár: i.m. 148-149. o.<br />
12 A Büntető Törvénykönyv Kommentára<br />
13 Tóth: i.m. 174. o.<br />
14 Erdősy Emil – Földvári József: A magyar büntetőjog különös r<strong>és</strong>ze. Pécs 1994. 335. o.<br />
309
Change language