studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A biztosítéki célú vételi jog
intézmény, ezért nem szabad elfeledni, hogy csak az a felfogás következetes, amely
a biztosítéki célt fel nem mutató opciós szerződésekre is alkalmazható.
A vételi jogot engedő és az opció gyakorlásával létrejövő adásvételi szerződést
különválasztó álláspontok 44 a szerződések szolgáltatásaiból indulnak ki. Az opciós
szerződésben benne foglaltatnak a majdan megkötendő adásvétel szolgáltatásai, ez
pedig – mint mondják – azt a látszatot keltheti, mintha az opciós szerződés
szolgáltatásai is ezek volnának. Azonban pusztán az opciós szerződés alapján az
opció jogosultja még nem követelheti a dolog tulajdonának átruházását, s a
kötelezett sem tarthat igényt a vételárra. Ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására
csak később, a vételi jog gyakorlásával létrejövő adásvételi szerződés alapján
kötelesek. „Az opciós szerződés szolgáltatása nem maga a dolog adása (dare),
hanem annak biztosítása, hogy a jogosult a szerződésben meghatározott feltételek
szerint egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti a dolog tulajdonjogát (facere).” 45
Wellmann megállapítja, hogy az opció gyakorlásával létrehozott adásvétel a
létrejöttének módját tekintve különös, 46 mivel már a szerződés létrejöttét
megelőzően rögzítettek annak lényeges tartalmi elemei, másrészt pedig egyoldalú
jognyilatkozat hozza létre. 47 Utal rá, hogy az opciós szerződés megkötésekor még
nincs a dolog megszerzésére irányuló végleges szerződési akarat. Szerinte a „Ptk.
sem az opciós szerződést tekinti az adásvétel különös nemének, hanem magát a
vételi jog gyakorlása útján létrejött adásvételt”. 48 Mindebből azt a következtetést
vonja le Wellmann, hogy az opciós szerződés nem tekinthető felfüggesztő feltétellel
kötött adásvételi szerződésnek, mert csak egy már megkötött szerződés hatályát
tehetik a felek valamely bizonytalan jövőbeli eseménytől függővé. Szerinte az ilyen
szerződések sokkal inkább az előszerződés vonásait mutatják. 49
III. Az adósi érdek védelme
1. A biztosítéki szerződés megtámadása, mint jogvédelmi eszköz
Mint jeleztem, a biztosítéki opció esetében könnyen felmerülhet az adós
érdeksérelme, így szükséges annak vizsgálata, hogy az miként nyerhet orvoslást. A
biztosíték kötelezettjének tipikus eszköze a feltűnő értékaránytalanság címén való
megtámadás, ráadásul éppen ennek alkalmazása vet fel a biztosítéki opciót illetően
egyedi kérdéseket – érdemes ezért az ezt ölelő kérdésekkel foglalkozni behatóbban.
E megtámadási cím körében tisztázandó, hogy mely szerződések mely szolgáltatásai
vonatkozásában gyakorolható a megtámadás, milyen időintervallumon belül és
mikori értékviszonyok alapján. A válaszokat determinálja, hogy az opciós szerződés
44 Welmann: i.m. és Juhász: i.m.
45 Juhász: i.m. 44. o.
46 Wellmann i.m. 11. o.
47 A visszavásárlási jog vételi jogra is vonatkozó szabálya szerint a visszavásárlás az
eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. Ptk. 374. § (1) bek.
48 Wellmann: i.m. 11. o.
49 Wellmann: i.m. 12. o.
215