studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (kormányhivatal) koordinációs és ezzel összefüggő
ellenőrzési feladata
követte a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter eljárása, végül a kormánynál
kezdeményezhette a törvénysértő határozat vagy intézkedés megsemmisítését, illetve
megváltoztatását. Ez utóbbit már a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
kezdeményezheti, a korábbi eljárásokban érintettek egyidejű tájékoztatásával. A
kormány általi megsemmisítés lehetősége az Alkotmányból eredt, 15 és természetesen
összhangban állt a kormány irányítási jogával a neki alárendelt szervek tekintetében.
Érdekességként jegyezhető meg, hogy a kormány ezzel az aktus-felülvizsgálati jogával
1990 óta nem élt, és az új Alaptörvény meg is szüntette.
IV. A középszintű igazgatás koordinálása
A koordináció szabályozásához elérkezvén külön is hangsúlyoznám jelentőségét a
közigazgatás területén, amely nem más, mint a közigazgatás gazdaságosabb, hatékonyabb
működésének elősegítése. 16 A hatékonyság követelményének megvalósítása
érdekében a középszint feladata, a központi és helyi szervek közötti közvetítés és
a területi szinten történő koordinálás.
A magyar közigazgatásban számos speciális hatáskörrel rendelkező területi szerv
lát el feladatokat. E területi szervek működésének összehangolását nagymértékben
megnehezítette, hogy döntéshozataluk felügyeleti szerveik által determinált. E tekintetben
az egyes területi szerveknek a kormányhivatalba történő integrálása részben
megoldotta a problémát, hiszen az integrált szervek esetében szervezeten belüli vezetésükről,
és nem összehangolásukról beszélhetünk. Azonban fontos megemlíteni,
hogy nem valósult meg valamennyi területi szerv integrációja, így a „kimaradt”
szervek esetében továbbra is szükséges az eredményes koordináció megvalósítása.
Utóbbiak esetében ugyanis továbbra is érvényesül „ahány szerv, annyiféle szabályozás”
elve, amely nem tekinthető hatékonynak. Mivel a feladatellátás hatékonysága a
koordináció és integráció hiánya miatt is alacsony lesz. 17 Márpedig, ha közigazgatásról
beszélünk, akkor olyan szervezetrendszert értünk alatta, amellyel kapcsolatban
feltételezünk egy olyan egységet, melynek kisebb alkotó elemei vannak, de ezen
alkotó elemek nem öncélúan működnek, hanem együttműködve szolgálják a közös
célt. E közös cél a hatékony együtt és egymás mellett működés elérése. Ennek megvalósulása
érdekében a legfontosabb a partnerség elve, az együttműködés, ugyanis a
vonatkozó szervek közreműködése nélkül nehezen képzelhető el működésük összehangolása.
A koordinációt szabályozó fejezet sem tartalmazott szankciót, csupán az
együttműködés kötelezettségét állapította meg az érintettek számára. Ami önmagában
nem elégséges, bizonytalan alapokra építkezett és építkezik ma is a szabályozás.
Ugyanakkor az elérni kívánt célok tekintetében nem csak a központi kormányzat
15
Alkotmány 35. § (4) bek.
16
Lőrinc Lajos: Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban (összehasonlító közigazgatás).
Budapest 2003. 52. o.
17
Pálné Kovács Ilona: Európaizáció és a magyar területi közigazgatás. Ünnepi Kötet
Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára. Pécsi
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2008. 189. o.
99