studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A dajkaanyaság jogi szabályozásának dilemmái
személyiségi jogból az AB joggyakorlata több különös részjogosítványt is levezetett,
amely összefüggésbe hozható a dajkaanyaság kérdéskörével: a vérségi származás
tisztázásához való jogot, a testi integritáshoz való jogot, az egészségügyi
önrendelkezési jogot. A contrario pedig megállapította, hogy a dajkaterhesség nem
értelmezhető az individuális önrendelkezés keretei között, mivel az több személy
jogait is érinti. 22 Témám szempontjából mégis az általános személyiségi jogból
levezethető személyiség szabad kibontakozásához való jog emelendő ki, amely az
egyén számára biztosított szabadságszférát jelenti, vagyis jogot arra, hogy életét
maga határozza meg és alakítsa, valamint, hogy önálló felelőssége alapján
cselekedjen. 23 Kevéssé vitatható, hogy a dajkaanyaság az emberi személyiség
kiteljesedését, teljes értékűségének biztosítását szolgálja, tekintettel arra, hogy a
meddő pár vagy egyén megbomlott belső diszharmóniáját alapvető jelentőségű
vetületben, a genetikai szülővé válás kérdésében hivatott kiküszöbölni.
Meglátásom szerint megfelelő tartalmú szabályozás kialakításához a magyar
alapjogi joggyakorlat két – egymástól nem független – tekintetben igényel
fejlesztést. Egyrészt szükségesnek látom az általános személyiségi jogból levezetett
jogok közé bevezetni a genetikai szülővé válás jogát. E jog azon személyek számára
is megnyitná a szülővé válás lehetőségét, akik ugyan rendelkeznek a genetikai
szülővé válás képességével, de valamely orvosi indikáció fennállása folytán
képtelenek arra, hogy genetikai lenyomatukat őrző utódjuk legyen természetes
körülmények között. Az, hogy az egyén képes-e a genetikai „kódját” természetes
vagy mesterséges úton továbbadni, alapvetően ténykérdésnek tekinthető. 24 A
genetikai szülővé váláshoz való jog jelentőségének felismerése nyomán az állam
kötelessége, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítsa e jog gyakorlását, és a
lehető legkisebb mértékű korlátozásával rendezze az alapjogi konfliktusokat. 25
Másrészt fontosnak tartom, hogy a joggyakorlat felismerje: a dajkaanyaság számára
– annak ellenére, hogy ez az eljárás több személy jogait érinti – a genetikai szülővé
válás joga az értelmezési keret. Az eljárás során mások – így a dajkaanya vagy a
gyermek – jogai a szülővé válni kívánó személy jogának korlátai, ám nem zárják ki
az általános személyiségi jogra való visszavezethetőségét. A lehető legkisebb
korlátozás azt jelenti, hogy e jog korlátozása esetében a szükségességi-arányossági
teszt irányadó, vagyis más alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése,
illetve egyéb alkotmányos érték védelme érdekében is csak akkor korlátozható, ha a
védelem más módon nem érhető el. 26 Tekintettel arra, hogy mind a dajkaanya, mind
22
Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó, Budapest 2009.
1906-1907. o.
23
Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József – Tilk Péter – Zeller Judit: Magyar
Alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2008. 60. o.
24
A genetikai szülővé válás joga a nő esetében azt jelenti, hogy rendelkezik petesejttel, de
orvosi ok(ok) miatt képtelen a gyermek megszülésére és kihordására, míg férfiak esetében
azt jelenti, hogy joga van annak a férfinak a genetikai szülővé váláshoz, aki ugyan
rendelkezik hímivarsejttel, de ezek száma vagy minősége nem megfelelő, ahhoz, hogy
természetes úton legyen gyermeke. Látható, hogy a dajkaanyaság kontextusában a nők
genetikai szülővé válásának joga releváns.
25
Zeller: A testen kívül létrejött embriók… 138. o.
26
Vö. pl. a 30/1992. (V. 26.) AB határozattal.
195