studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Apport – hitelezővédelem – tagi felelősség<br />
társaság törzstőkéje „megfogható <strong>és</strong> lefoglalható vagyonelemekből tevődjön össze”.<br />
Emellett kifejti, hogy „ilyen szabályozás mellett találmányok, technikai eljárások,<br />
zseniális gazdasági ötletek, munkateljesítmények nem hozhatók be apportként a<br />
törzstőkébe”. 24<br />
1. Mi lehet apport tárgya?<br />
Az apport tárgyát tekintve három csoportba osztható: dologi apport, szellemi<br />
alkotások <strong>és</strong> vagyoni értékű jogok. A szellemi alkotások a mai gazdasági<br />
társaságokban jóval nagyobb szerepet töltenek be, így ezek bemutatására nagyobb<br />
r<strong>és</strong>zletességgel térek ki. Itt jegyezném meg, hogy, a szellemi alkotások <strong>és</strong> az<br />
azokhoz fűződő jogok apportálhatósága során vizsgálni kell az apport tárgyát, hiszen<br />
szellemi alkotás, például festmény is lehet apport tárgya, a szellemi alkotásokhoz<br />
fűződő jogok közül viszont csak azok, amelyek vagyoni jellegűek. A személyhez<br />
fűződő jogok azonban nem forgalomképesek, így is nem apportképesek. Átruházás<br />
tárgyát tehát nem a szellemi alkotás maga, hanem a szellemi alkotáson fennálló jog<br />
képezheti. 25 A Gt. apportra vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>ei tehát ilyen szempontból<br />
pontatlanok. Az apport lehetséges tárgyai közül a következőkben a teljesség igénye<br />
nélkül az általam legfontosabbnak ítélt apport tárgyakat kívánom bemutatni.<br />
2. Dolog apportálhatósága<br />
A Ptk. 94. § (1) szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.<br />
Továbbá a 95. § (1) <strong>és</strong> (2) bekezd<strong>és</strong>ei alapján a tulajdonjog kiterjed az alkotór<strong>és</strong>zre<br />
<strong>és</strong> kétség esetére a tartozékra is. A törvény apport fogalmának értelmében vagyoni<br />
értékkel rendelkező dolgok lehetnek apport tárgyai. A Legfelsőbb Bíróság a BH<br />
1992/258. számú dönt<strong>és</strong>ében azt mondta ki, hogy értéktelen vagyontárgy nem<br />
apportálható. Ezzel a megfogalmazással kapcsolatban vetődik fel a kérd<strong>és</strong>, hogy<br />
milyen esetben nem rendelkezik a dolog vagyoni értékkel, ugyanis ami az egyik<br />
társaság számára érték, az egy másiknak értéktelennek tűnhet. Ennek eldönt<strong>és</strong>e<br />
ugyancsak a tagok kompetenciájába tartozik, nem lehet absztrakt módon eldönteni.<br />
Ezen értékel<strong>és</strong> folyamán úgy gondolom, hogy az apportot elfogadó tagoknak a<br />
tényleges forgalmi értéket figyelembe véve kellene meghatározniuk a nem pénzbeli<br />
hozzájárulás értékét. Amennyiben pedig a tagok dönt<strong>és</strong>e alapján az apport tárgya<br />
értéket képvisel, úgy kívülálló személy, vagy cégbíróság ezt nehezen vitathatja.<br />
Továbbá önmagában az a körülmény, hogy egy vagyontárgy értékcsökken<strong>és</strong>i leírás<br />
alapján nulla értékkel szerepel a gazdálkodó szervezet nyilvántartásában, még nem<br />
jelenti azt, hogy ne lenne tényleges értéke. 26<br />
24 Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi-<strong>és</strong> váltójog tankönyve. Grill Károly Könyvkiadó,<br />
Budapest 1938. Idézi: Menyhárd Attila: A know-how apportálhatósága. In: Emlékkönyv<br />
Lontai Endre egyetemi tanár tiszteletére. Budapest 2005. 136. o.<br />
25 Menyhárd: i.m. 130. o.<br />
26 Kisfaludi (szerk.): i.m. 183. o.<br />
273
Change language