studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A garázdaság másod- és harmadvirágzásai
tartja, ennek megfelelően nem is ad pontos definíciót. Szerinte a közösségellenes
magatartás „minőségileg több annál, amit egy-két ember nyugalmának
veszélyeztetése jelent; megbotránkozás- és riadalomkeltésre alkalmas”. 20 A
tényállásból adódóan szükséges a bűncselekmény megvalósulásához, hogy „az
elkövető kirívóan, hangsúlyozottan és feltűnően tanúsítson közösségellenes
magatartást”. 21 A közösségellenesség tehát magára a társadalomellenességre utal,
amely a társadalom tagjaiban ébresztett, a tényállásban meghatározott (riadalom
vagy megbotránkozás) ellenérzés kiváltásával jár. „A közösség azon személyek
összessége, akik a tág értelemben vett közösségi élet színterein, nagyobb létszámú
ember közös tevékenységének vagy egyidejű tartózkodásának színhelyéül szánt
létesítményben töltik idejüket, tekintet nélkül arra, hogy személyes kapcsolatban
vannak-e egymással.” 22
Az erőszak irányulhat dolog és személy ellen. 23 A személy elleni erőszak
leggyakrabban a sértett testének támadó szándékkal történő megérintése, de nem
szükségszerű a testi kontaktus, elegendő a fenyegető fellépés is. (Sőt, amint azt a
PKKB 2. B. X-XVII. 21579/1995. ügyszám alatti ügyben meghozott ítélete mutatja,
a bírósági gyakorlatban már a tojásdobálás is számíthat erőszakos, személy elleni
cselekménynek, annak ellenére, hogy senkit sem talált el.) Az erőszak, illetve az
erőszakos magatartás közötti különbséget az EBH2007.1589. magyarázza meg,
egyúttal arra is rámutat, hogy a garázdaság elkövetéséhez elegendő az erőszakos
magatartás, nem szükséges a dolog, illetve a személy elleni, közvetlen erőszak, ha a
bűncselekmény megállapításának egyéb feltételei is megvalósultak. 24 „A garázdaság
törvényi tényállásában szereplő erőszakos magatartás aktív, támadó jellegű
cselekvés. A fogalom szélesebb körű, mint az erőszak, mert a személy vagy dolog
elleni erő közvetlen alkalmazásán túlmenően magában foglalja az erő alkalmazására
irányuló kísérletet vagy a testi épség ellen irányuló olyan közvetlen fenyegetést is,
amikor a sértett személy meghátrálással, meneküléssel tudja kivonni magát vagy a
dolgot az erőszak alól.” 25 Amennyiben a magatartás nem erőszakos, de
közösségellenessége miatt veszélyes a társadalomra, az elkövetőt az 1999. évi
LXIX. tv. (Sztv.) 142/A. § (1) bekezdése alapján garázdaság szabálysértése miatt
kell tehát felelősségre vonni; a (2) bekezdés szerint bírósági eljárás során.
19 Nagy László Tibor: A garázda jellegű bűnözés büntetőjogi és kriminológiai aspektusai
(PhD értekezés). Miskolc 2009 http://kvt99.lib.unimiskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=404&file=nagylt_ert.pdf
(2011.11.24.) 135.o.
20 Nagy László Tibor: A garázdaság szabályozásának ellentmondásai. Ügyészségi Értesítő
1990. 2. sz. 26-31. o.
21 Barta Endre: A garázdaság nyomozása Rejtjel Kiadó, Budapest. 1999 9.o.
22 A fővárosi főügyész 401/1982. sz. felügyeleti tájékoztatója
23 Dolog elleni erőszak például: BH1989.52, BH1986. 223; személy elleni: BH2005.313,
BH1998.67
24 A határozatból már korábban levonható az a következtetés, amelyet utóbb (2009-ben) a
jogalkotó beágyazott a törvény szövegébe is. Ezt tartalmazza a Btk. 271. § (5) bekezdése: „E
§ alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó
jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.”
25 BH2008. 291
289