01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A csődbűncselekmény<br />

bűncselekmény jogi tárgya tehát a hitelezők érdekeinek védelme, amelyet a törvényhozó<br />

a csőd- <strong>és</strong> felszámolási eljárás eredményes lefolytatásának biztosításában<br />

lát megvalósulni. Ennek megsért<strong>és</strong>ének elkövet<strong>és</strong>i magatartásait <strong>és</strong> szankcióit tartalmazza<br />

a Btk. 290. §-a.<br />

II. A bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>i tárgya<br />

Az első tényleges kapcsolódási pont a büntető jogszabály <strong>és</strong> annak háttérjogszabálya<br />

között az elkövet<strong>és</strong>i tárgy. A bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>i tárgya ugyanis az adósnak a<br />

hitelezők kielégít<strong>és</strong>ére szolgáló vagyona, a Cstv. pedig meghatározza, hogy pontosan<br />

mely vagyoni értékű jogok <strong>és</strong> kötelezettségek számítanak ehhez. A csődeljárás<br />

alapfogalmainál már tisztázott vagyon-definíció, egyértelműsége ellenére, a büntetőeljárásban<br />

mégis az egyik legnagyobb problémát okozza. A nehézségek közül az<br />

első annak megállapítása, hogy időben a csőd- vagy felszámolási eljárás alá eső<br />

vagyon mely állapota tekintendő irányadónak. A csőd- <strong>és</strong> felszámolási eljárás kezdő<br />

időpontjai az őket elrendelő bírósági végz<strong>és</strong> kihirdet<strong>és</strong>ének a napja. Erre a Cstv. 5,<br />

illetve 60 munkanapos törvényi határidőt enged, amely alatt – kielégít<strong>és</strong>i alap elvonását<br />

megakadályozandó – ideiglenes vagyonfelügyelő kirendel<strong>és</strong>ére csak a hitelezők<br />

kérelmére kerülhet sor.<br />

Álláspontom szerint e szabályozás jelenlegi formája visszaél<strong>és</strong>re ad lehetőséget.<br />

Többször előfordult ugyanis az, hogy bizonyos vállalkozások egyik napról a másikra<br />

megtagadták a tartozásaik kiegyenlít<strong>és</strong>ét, működ<strong>és</strong>üket, székhelyüket, telephelyüket<br />

felszámolták, vezetőik eltűntek, ellenük felszámolást kezdeményeztek, de amire a<br />

fizet<strong>és</strong>képtelenséget kimondták, addigra az eljárás vagyoni alapja is eltűnt. 3 Ezáltal a<br />

bűncselekmény jogi tárgya sérül. A megoldás erre meglátásom szerint mind a polgári,<br />

mind a büntetőeljárás felgyorsítása lenne, továbbá az adósnak pontosan meg kellene<br />

jelölnie, hogy mi okozta a csődöt, a fizet<strong>és</strong>képtelenséget. Ha a fizet<strong>és</strong>képtelenség<br />

az adósnak felróhatóan állt elő, rosszhiszeműen okozta, vagy az eljárás során<br />

tényállásszerű magatartást tanúsított, akkor a fizet<strong>és</strong>képtelenséget kiváltó ok keletkez<strong>és</strong>ét<br />

közvetlenül megelőző vagyon képezné az eljárás alapját (egy a bűnszervezet<br />

esetén alkalmazott vagyonelkobzáshoz hasonló szabályozás, „fordított bizonyítási<br />

teher” analógiájára). Szükségesnek tartom továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelő<br />

automatikus, hivatalbóli kirendel<strong>és</strong>ét az eljárás iránti kérelem beérkez<strong>és</strong>ével<br />

egyidőben, megteremtve ezzel egy permanens kontrollt az eljárás kezdeményez<strong>és</strong>étől<br />

annak jogerős befejez<strong>és</strong>éig. A tartozás fedezetéül szolgáló meghatározott vagyontömeg<br />

megrongálását, elidegenít<strong>és</strong>ét, eltitkolását pedig célszerűnek látom önmagában<br />

diszpozíciószerűvé tenni, függetlenül attól, hogy az fizet<strong>és</strong>képtelenséggel<br />

fenyegető, fizet<strong>és</strong>képtelen helyzetben vagy a gazdálkodó szervezet normális működ<strong>és</strong>e<br />

során következett be.<br />

A csődbűncselekmény elbírálásához elengedhetetlenül fontos az adós gazdálkodó<br />

szervezet vagyoni helyzetének, a vagyoni aktívák <strong>és</strong> passzívák pontos, r<strong>és</strong>zletes<br />

feltérképez<strong>és</strong>e, a tartozások szerkezetének <strong>és</strong> volumenének, a befektetett <strong>és</strong> forgóeszközök<br />

alapos vizsgálata. Ezt tükrözi a Legfelsőbb Bíróság határozata 4 is, hozzá-<br />

3 Erre példa a közelmúltban épült Megyeri-híd esete.<br />

4 A Legfelsőbb Bíróság BH 2008. 325. sz. határozata<br />

305

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!