studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Huba Luca Lilla
tizenkilenc órán keresztül történő kihallgatását követően bevallotta, hogy megölte a
feleségét, miután a rendőrök arról tájékoztatták, hogy vérnyomokat találtak a
gépjárművében és jelenleg ezek tesztelése folyik. A beismerés oka az volt, hogy
Johnson tudta, hogy nem ő követte el a bűncselekményt és nem a feleségétől
származó vért találtak a gépjárművében, így a vizsgálat eredménye számára pozitív
lesz, „felmenti” őt és minden rendben lesz. Az eset után azt nyilatkozta, hogy „azt
mondta, amit hallani akartak tőle[…]”. 8
2. A hamis tanúvallomás
A jóhiszemű tanú is tévedhet, így a hamis beismerő vallomás mellett előfordulhatnak
hamis tanúvallomások is. Szubjektív és objektív oldalról is hamis a vallomás, ha
a tanú szándékosan valótlan tényeket közöl a bírósággal, vagy más hatósággal. Mindezzel
megvalósítja a szándékos hamis tanúzás bűntettét. Szubjektív oldalról igaz,
de objektív szempontból hamis a vallomás akkor, ha például a tanú a legjobb tudomása
szerint teszi meg a vallomását, az igazat akarja vallani, de hiányos megfigyelése,
vagy emlékezőtehetsége folytán a vallomása az objektív valóságnak nem felel
meg. 9 Az emberi emlékezés egy háromfázisú folyamat, amelynek első szakasza a
megfigyelés. Az ember megfigyelési képességét objektív és szubjektív körülmények
befolyásolhatják. Az objektív körülményekre jellemző, hogy adott eseményhez kötöttek,
ilyenek lehetnek például: az észlelt esemény gyorsasága, környezeti viszonyok,
a megfigyelés távolsága, helye. A szubjektív körülmények mindig az egyén
sajátos képességeivel függnek össze, mint például: életkor, érzékszervek állapota,
koncentrálási képesség, értelmi szint, foglakozás, az esemény érdekességi szintje,
valamint ezzel kapcsolatban az, hogy az esemény részvevője, vagy pedig kívülálló
személy. 10 Az emlékezés első és harmadik fázisa között szükségszerűen van időmúlás,
így elengedhetetlen az események tudatbeli rögzítése. Ennek során azonban
torzító tényezők léphetnek fel, amelyek hamisíthatják, befolyásolhatják az emlékezetet,
a megfigyelt jelenségeket. Az emlékezés egy állandó feldolgozási folyamat
alatt áll. A befogadott megfigyelés, ha nem is tudatosan, de megváltozik az új élmények,
más nézetek feldolgozása és saját kombinációk által. Az utólag szerzett információk
és az eredetileg megélt dolgok emlékei összeolvadnak (kontaminálnak) egy
egységes egésszé, úgy hogy a későbbi vallomásoknál már nem lehet különbséget
tenni aközött, hogy a tanú mit figyelt meg maga, és mit tudott meg harmadik személytől.
11 Az eddig elmondottakból következik, hogy ha a tanú nem mond igazat, az
nem feltétlenül hazugság, előfordulhat, hogy egy rekonstruált emlékről számol be,
amikor például olyan dologról nyilatkozik, amit nem is látott. Az emlékezés harmadik
szakaszát, a reprodukálás fázisát szintén objektív és szubjektív körülmények
befolyásolják. Ennek során minél jobb előhívási támponttal rendelkezik az alany,
annál sikeresebb az emlékezés.
8
Perillo – Kassin: i.m.
9
Elek: i.m. 21. o.
10
Nagy Lajos: Tanúbizonyítás a büntetőperben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest 1966. 150-151. o.
11
Fenyvesi Csaba: Szembesítés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2008. 163. o.
358