studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Baumgartner Péter
ugyanazon bűncselekményhez kapcsolódó részesi magatartások lényegileg abban
különböznek a társtettesek magatartásától, hogy tényállási elemet nem valósítanak
meg). Ezeknek az elveknek értelemszerűen érvényesülniük kell akkor is, ha a
garázdaság bűncselekménye csoportos elkövetéssel valósul meg, s a csoport
résztvevői akár egymást támogatva, akár egymással szemben állva vesznek részt a
garázdaság egyik lehetséges elkövetési magatartásának, a személy elleni erőszaknak
a kifejtésében.” 36 A passzív személy jelenléte (ehelyütt külön kiemelném, hogy a
passzív személy a csoporthoz tartozik, azzal tehát akarategységben áll) ugyanúgy
bátorítja a tényleges elkövetőket, mintha ő is garázda tevékenységet vinne véghez.
A Btk. IX. fejezete 137. § -ának 13. pontja szerint: csoportosan követik el a
bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A
tényállásban a részt vesz igét egyrészről egyes jogirodalmi és jogalkalmazói
álláspontok szerint aktív magatartásnak kell érteni. 37 A fokozott társadalomra
veszélyesség fennállása miatt – e helyütt nem árt hangsúlyozni, hogy a garázdaság
ezen minősített esete emiatt került be a törvénybe – érdekes eset lehet az alábbi: két
garázda úgy veri szét egy kocsma berendezését, hogy közben egy tagbaszakadt
barátjuk csupán szemléli őket, és jelenlétével biztosítja a kocsmárost arról, hogy
jobb, ha nem tesz semmit társai tevékenysége ellen. Nyomatékosan hangsúlyozom,
hogy a társ nem tesz semmit, viszont egyértelműen a csoporthoz tartozik, és társai
figyelmeztetik a sértettet, hogy akár tehet is. Tehát az a kérdés, hogy ez a társ puszta
jelenlétével résztvevője-e a bűncselekménynek? A körülményekből adódóan jelen
esetben a minősítés miatt (a cselekmény bűntett-e, vagy vétség) sem saját részessége
miatt, sem társai szempontjából nem mindegy, hogy elkövetőnek minősül-e.
Véleményem szerint a passzív társ pszichikai bűnsegédként megalapozottan
felelősségre vonható. A többiek cselekménye pedig ebből adódóan bűntett. A bírói
gyakorlat viszont ezzel ellentétes. („Az ismertetett eseti döntések azt szemléltetik: a
bírói gyakorlat következetes abban, hogy csoportosnak tekinti a legalább három
személy tettlegessége által megvalósított – riadalomkeltésre alkalmas –
cselekményt, függetlenül attól, hogy azok ki (kik) ellen léptek fel.” 38 ) Garázdaság
esetén nem tekintendő pszichikai bűnsegédnek az, aki a tettes közösségellenes,
erőszakos magatartása tanúsításánál jelen van ugyan, de előzetesen nem is tudhatott
a tettes ilyen magatartásáról. 39 Kételyem továbbra is fennáll, elolvasva a BH-t, amely
alapján a fenti következtetést a Legfelsőbb Bíróság levonja. A BH tényállásában a
garázdaságot egy elkövető valósítja meg, a csoportos alakzat fel sem merülhet,
csupán az emberrablás tekintetében. Az a következtetés viszont, amelyet ezen esetből
a Legfelsőbb Bíróság levont, a fenti példát is figyelembe véve túlzottan általános.
36
4/2007. Büntető jogegységi határozat
37
Pl. Barta Endre Barta Endre: A garázdaság nyomozása Rejtjel Kiadó, Budapest. 1999 12.o.
38
4/2007. Büntető jogegységi határozat
39
Btk. 21. § (2) bek., 271. § (1) bek. BH1998.368
292