studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A justizmordok okai – téved<strong>és</strong>i források a büntetőeljárásban<br />
előítéletekkel, amelyek befolyásolják a visszaemlékez<strong>és</strong>t, ezáltal „színesítve” a nem<br />
csupán tényekre szorítkozó vallomást.<br />
A hamis tanú esetében a probléma azonban némileg eltérően jelentkezik.<br />
Meglátásom szerint e típusnál az előítéletes vallomás kev<strong>és</strong>bé lehet jellemző, hiszen<br />
előadását nem ilyen kisebb jelentőségű emocionális, hanem nagyon is tudatos<br />
alapokon teszi meg, amely term<strong>és</strong>zetesen nem zárja ki azt, hogy a hátterében<br />
komoly érzelmi okok álljanak. Így például az elkövetőtől való félelem, fenyeget<strong>és</strong>,<br />
számára fontos személy védelme, bosszú vagy éppen anyagi javakért cserében<br />
történő „téved<strong>és</strong>”.<br />
A fentiekben tárgyalt pszichikai folyamatok, a különféle motivációk azonban<br />
nemcsak a tanúvallomások téves (hamis) voltát eredményezhetik, hanem hatással<br />
vannak a felismer<strong>és</strong>re bemutatás eredményességére is, hiszen téves azonosításhoz,<br />
hamis felismer<strong>és</strong>hez vezethetnek. Odenthal szerint „a gyanúsítottnak a téves<br />
azonosítása a szemtanú által felismer<strong>és</strong>re bemutatással vagy fényképről<br />
felismer<strong>és</strong>sel az egyik fő oka a büntetőeljárásban hozott téves ítéleteknek. […]<br />
Ráadásul a megismételt eljárás által korrigált hibás ítéletek száma sem becsülhető<br />
túl nagyra, mert egy téved<strong>és</strong>en alapuló rossz azonosítást utólag alig lehet új tények<br />
<strong>és</strong> bizonyítékok segítségével megdönteni”. 25 Ehhez járul még az a körülmény, hogy<br />
a tanú számára nehezebb feladat lehet egy (talán) soha nem látott személy<br />
azonosítása, mint az események tanúvallomás körében történő felidéz<strong>és</strong>e. Peters<br />
szerint ahhoz, hogy egy azonosítás sikeres lehessen, szükség van<br />
megfigyelőképességre, megfigyel<strong>és</strong>i lehetőségre, az emlékezetbe v<strong>és</strong><strong>és</strong> <strong>és</strong> megőrz<strong>és</strong><br />
képességére, önkritikára, valamint önállóságra. 26 Csak ezek együttes megléte adhat<br />
lehetőséget a helyes felismer<strong>és</strong>re, amely azonban a legritkább esetben adatik meg,<br />
így mindenképpen számolni kell bizonyos hibaszázalékkal. Azonban a felismer<strong>és</strong>re<br />
bemutatás végkimenetelét övező kétségek <strong>és</strong> bizonytalanságok is devalválhatják az<br />
eljárás hasznosságát, ezáltal eredményének súlyát, amely hosszú távon e bizonyítási<br />
eljárás nem megfelelő alkalmazásához, ez pedig ugyancsak téved<strong>és</strong>ekhez vezethet.<br />
A felismer<strong>és</strong>re bemutatás kev<strong>és</strong>bé következetes alkalmazására lehet példa Kirják<br />
János esete, akit „fel nem ismer<strong>és</strong>e” ellenére elítéltek egy szegedi nő megöl<strong>és</strong>éért, s<br />
csak 11 évvel k<strong>és</strong>őbb derült ki, hogy a bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>e Kovács Péter nevéhez<br />
kötődik, aki ez idő alatt még további öt nőt ölt meg. 27<br />
E bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályok közül a gyakorlatban talán annak a<br />
rendelkez<strong>és</strong>nek van a legnagyobb jelentősége, hogy „nem szabad felismer<strong>és</strong>re bemutatni<br />
azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet a nyomozás során fényképének<br />
nyilvános, előzetes bemutatásával kutattak fel, vagy akit, illetve amit a<br />
felismerő személy a nyomozási cselekmények végrehajtása során láthatott”. 28 Meglátásom<br />
szerint e szabálynak a be nem tartása (adott esetben be nem tarthatósága)<br />
okozhatja a legtöbb problémát a bizonyítási eljárás során.<br />
25 Hans Jörg Odenthal: Die Gegenüberstellung im Strafverfahren. Richard Boorberg Verlag,<br />
Stuttgart, München, Hannover, Berlin, Weimar 1992. 19. o.<br />
26 Peters: i.m. 92. o.<br />
27 Kovács Lajos: A Mór megtette… Az elmúlt évek legmegrázóbb magyar gyilkosságai.<br />
Korona Kiadó, Budapest 2009. 247-255. o.<br />
28 Nyer. 45. § (3) bek.<br />
323
Change language