studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
következik. Amennyiben ezt a 13 helyet arányosan osztják el, lesznek olyan
népcsoportok, amik továbbra sem rendelkeznek képviselettel, mert eltérő az egyes
nemzetiségek és etnikumok mérete. Ha mindenki egy helyre jogosult, akkor az
Alkotmány módosítására lesz szükség, ha a jövőben az Országgyűlés egy új
kisebbséget ismerne el.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem lehet tudni, ki tartozik
valamilyen kisebbséghez. Az idézett törvény az egyéni kisebbségi jogok között
megfogalmazza, hogy „valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és
kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga” 8 , a kisebbséghez való
tartozás kérdésében főszabály szerint senki sem kötelezhető nyilatkozatra, de
„törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog
gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti”. 9 Tehát lényegét tekintve az
országgyűlési képviselők választásánál is megjelenik a kisebbségi
önkormányzatoknál kialakult gyakorlat, hogy adott kisebbséghez tartozás
„bemondásos alapon” megy, adott esetben olyan is szavazhat majd kisebbségi
jelöltre, aki ténylegesen, származását tekintve nem tartozik oda.
Az alkotmánymódosítás bevezette továbbá a miniszterelnök-helyettes
intézményét, amikor előírta, hogy a miniszterelnök a miniszterek közül
miniszterelnök-helyettest jelöl ki. 10 Ezzel összefüggésben megfogalmazta, hogy ha a
miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg
összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök
megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét – az (1) bekezdésben írt
korlátozásokkal – a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnökhelyettes
esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes. 11
Megállapítható, hogy ez első rendelkezés még egy miniszterelnök-helyettesről ír, a
második már többről. A később tárgyalandó 2010. évi CXIII. törvény annyi
módosítással élt még, hogy a miniszterelnök a miniszterelnök-helyettest rendeletben
jelöli ki. 12 A korábbi szabályozás szerint a miniszterelnököt akadályoztatása esetén
az általa kijelölt miniszter helyettesíthette. 13
A május 25-i módosítás a kormánybizottságok intézményét is beiktatta az
Alkotmányba, továbbá kimondta, hogy „a Kormány jogosult az államigazgatás
bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni”. 14
8 7. § (1) bek.
9 7. § (2) bek.
10 Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról 2. §
11 3. §
12 2010. évi CXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tör-
vény módosításáról 6. §
13 Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007. 132.
o.
14 Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról 4. §
170