studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Berek Gergő
A csődbűncselekmény *
Dolgozatom a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) XVII. Fejezetének, a gazdasági bűncselekmények körébe tartozó, a gazdálkodási
kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő csődbűncselekményt tárgyalja.
Célja egy olyan deliktum elemezése, amely a polgári jogi, társasági jogi,
illetve az üzleti élet szempontjából is említésre méltó, egy szövevényes háttérjogszabály-rendszer
által átszőtt, valamint – meglátásom szerint – a tényállással
kapcsoltos több, nyitott megoldásra váró kérdés miatt figyelmet érdemel. Pályamunkám
a gazdasági bűncselekmények fogalmi elemzésével indul, majd a történeti áttekintés
következik, mert bármilyen újszerűnek, újkeletűnek tűnik a téma, gyökerei
egészen a XIII. századi itáliai kereskedőállamokig nyúlnak vissza, és csírái Magyarországon
is már az 1600-as évek elején megjelentek.
A történeti előzmények után, áttérve a hatályos joganyagra, mindenekelőtt tisztázni
kell, hogy a Btk. 290-291. §-aiban szabályozott csődbűncselekmény egy kerettényállás,
amelyet háttérjogszabályaként a csőd- és felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) tölt meg tartalommal. A büntetőjogi
tényállás fogalmait ez utóbbi törvény tartalmazza, fejti ki, magyarázza. A deliktum
jogszabályi háttere azonban nem ér véget a Cstv.-vel, hanem többek között a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre (a továbbiakban: Ptk.), a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre is figyelemmel kell lenni.
Olyan alapvető fogalmakat tartalmaznak a felsorolt jogszabályok, mint a fizetésképtelenség,
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, a vagyon, illetve ezek alapján
értelmezhető csak példának okáért a színlelt ügylet definíciója is. A Cstv. esetében a
fogalmak katalogizálásán túlmenően, véleményem szerint az egyes rendelkezések
elemzéséről is szót kell említenünk, hiszen egyes hibái, hiányosságai közvetlen kihatással
vannak a csődbűncselekményre is.
A háttérjogszabály vizsgálatát követően a pályamunka soron következő pontja
már maga a csődbűncselekmény, korábbi nevén a csődbűntett. A törvényi tényállás
elemzése tematikailag a „klasszikus” tényállástani elemzés pontjait, szabályait veszi
alapul. Áttekintésre kerül a deliktum a tárgyi oldal és az alanyi oldal nézőpontjából
is. A minősített eset és az ún. objektív büntethetőségi feltétel bemutatását követően,
a csődbűncselekmény ismertetésre kerül a statisztika és a kriminológia aspektusaiból
is.
Végezetül – mint nemzetközi kitekintés – áttekinthetjük a magyar csődbűncselekménynek
megfelelő német büntetőjogi deliktumot, amely számos tanulsággal
szolgálhat a hazai jogalkotás és jogalkalmazás számára.
* E tanulmány alapjául szolgáló dolgozat a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián
„Büntetőjog – Különös rész” szekcióban 2. helyezést ért el, a Szerző a Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium különdíjában részesült. Készült a TDK-ért Köszhasznú
Alapítvány támogatásával. Konzulens: Dr. Hornyák Szabolcs
303