studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Greksza Veronika<br />
Köztársaság elismeri több nemzetközi bírói fórum joghatóságát (például a<br />
strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága), amelyek esetjoga által<br />
kimunkált jogértelmez<strong>és</strong>i gyakorlata szintén hozzájárul az alapvető jogok<br />
értelmez<strong>és</strong>éhez, <strong>és</strong> ez által a nemzeti szabályozáshoz is.<br />
Az állami alkotmányok szélsőséges szabályozásából levonhatjuk azt a<br />
következtet<strong>és</strong>t, hogy nemzetközi szinten nincsenek megfelelően megalapozva a<br />
környezeti jogok. Hiszen ha egy emberi jog nemzetközi szinten jól megalapozott, a<br />
neki megfelelő alkotmányos jog nagyobb valószínűséggel fog hatást gyakorolni a<br />
saját, nemzeti jogrendszerére. Nemzeti szinten az alkotmányok tehát megfelelő<br />
hátterei lehetnének a környezetvédelemnek, <strong>és</strong> bár több európai alkotmány<br />
tartalmazza az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jogot, az általában határokon átívelő<br />
környezetszennyez<strong>és</strong> ellen, egy állam alkotmánya csak akkor tud hatásosan fellépni,<br />
ha az alkotmányi érték mögött egy széleskörűen ratifikált nemzetközi szerződ<strong>és</strong> áll.<br />
Levonhatjuk tehát azt a következtet<strong>és</strong>t, hogy nemzetközi együttműköd<strong>és</strong>re van<br />
szükség ahhoz, hogy egy újszerű, egységes <strong>és</strong> ez által hatékony környezetvédelmi<br />
szabályozás alakulhasson ki. De k<strong>és</strong>zen áll-e erre a nemzetközi közösség?<br />
Valószínűleg sajnos nem, gondoljunk csak az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog<br />
EJEE-be foglalásának eddigi kudarcára.<br />
A nemzetközi szint alapozza meg a tagállami szabályozást a legmegfelelőbb<br />
mértékben annak érdekében, hogy a nemzeti jogok harmonizáljanak egymással. Ezt<br />
egy minél szélesebb körben ratifikált nemzetközi szerződ<strong>és</strong>sel lehet elérni, amiben a<br />
tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy beépítik a jogrendszerükbe a<br />
szerződ<strong>és</strong>ben megfogalmazott emberi jogot, annak minden tartalmi elemével együtt.<br />
Ekkor azonban felmerül a kérd<strong>és</strong>, hogy a nemzetközi szerződ<strong>és</strong> milyen mélységben<br />
szabályozzon? Legyen e mindenre kiterjedő, vagy csak a főbb irányvonalakat húzza<br />
meg <strong>és</strong> a r<strong>és</strong>zletszabályok kialakítását bízza az államokra? Utóbbi esetben azonban<br />
fennáll a veszély, hogy nem érjük el a kívánt hatást. Ha pedig túl nagy<br />
r<strong>és</strong>zletességgel szeretnénk szabályozni, egyértelműen az állami szuverenitás kényes<br />
kérd<strong>és</strong>ébe ütközünk.<br />
IV. Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog alanya<br />
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog, alanyi körének a meghatározása számtalan<br />
kérd<strong>és</strong>t vet fel. Egyéni jog legyen, kollektív, vagy vegyes? Legyen feltétel az<br />
érintettség, <strong>és</strong> ha igen milyen szintű, <strong>és</strong> mitől lesz valaki érintett? Lehetséges-e az<br />
actio popularis? A legszélesebb hozzáfér<strong>és</strong>t egyértelműen az actio polularis<br />
biztosítaná?<br />
A portugál alkotmány actio popularisként korlátlanul lehetővé teszi bárki<br />
számára a környezetvédelem érdekében a fellép<strong>és</strong>t. Sokkal általánosabb azonban az<br />
érdekeltség feltételként állítása. Högsta Domstolen [Svédország] által benyújtott<br />
előzetes dönt<strong>és</strong>hozatal iránti kérelmében azt a kérd<strong>és</strong>t tette fel, hogy az Aarhusi<br />
Egyezmény értelmében megengedett-e az, hogy a nemzeti jogi szabályozás csak a<br />
legalább 2000 taggal rendelkező, környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati<br />
szervezetek számára biztosítja a bírósághoz fordulás jogát. Ezáltal a svéd bírósághoz<br />
mindössze két környezetvédelmi szervezet fordulhat. Eleanor Sharpston<br />
82
Change language