studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A biztosítéki célú vételi jog<br />
nem tulajdoni biztosíték. 25 Magam fiduciárius biztosítéknak tekintem, ugyanis<br />
álláspontom szerint az ilyen ügyletek fogalmi eleme nem a dologi jogosultság,<br />
hanem a bizalmi helyzet teremtette sajátos viszony a felek <strong>és</strong> harmadik személyek<br />
vonatkozásában.<br />
A biztosítéki célú vételi jog bizonyos sajátos vonásai alapján a bizalmi<br />
(fiduciárius) ügyletek körébe tartozik. Ahogy más fiduciárius ügyletekre is igaz,<br />
biztosítéki célú vételi jog is egy atipikus célra létesített, de tipizált szerződ<strong>és</strong>. 26<br />
Nincs e szerződ<strong>és</strong>eknek egyetlen olyan idegen eleme sem, amely ne illeszkedne a<br />
Ptk-ban lefektetett vételi jog-szerződ<strong>és</strong>be, egyetlen sajátossága az alapügylet<br />
teljesít<strong>és</strong>éhez kötött felfüggesztő feltétel. Ezért elfogadhatatlan az olyan álláspont, 27<br />
amely a biztosítéki opciót atipikus szerződ<strong>és</strong>nek tekinti.<br />
A fiduciárius ügylet „kettős arcú intézmény”. 28 A jogi helyzet kettőssége abban<br />
áll, hogy a „fiduciárius jogszerző harmadik személyekkel szemben tágabb jogkört<br />
nyer, mint amekkora őt a fiducianssal (az átruházóval) szemben megilleti”. 29<br />
Szladits Károly szavai szerint „a fiduciárius ügylet kétirányú jogi helyzetet teremt:<br />
másokkal szemben, kifelé ható viszonyban megadja az átruházott joggal járó teljes<br />
hatalmat, az átruházóval szemben azonban (befelé) a jogszerző felelősséget vállal<br />
arra, hogy hatalmát csak bizonyos módon fogja gyakorolni”. 30 Az ilyen<br />
jogviszonyok tehát kialakítanak egy a felek közti belső, valamint egy a jogosult <strong>és</strong><br />
harmadik személyek közt fennálló külső relációt. Utóbbinál a kívülállók számára<br />
úgy tűnik, hogy a jogosult korlátozás nélkül élhet a megszerzett vételi joggal<br />
azonban a feleknek a harmadik személyek előtt „rejtve” maradó belső viszonya<br />
valamilyen feltételhez köti annak gyakorlását.<br />
A fiduciárius biztosítékok esetében az alapügylet (jellemzően kölcsönszerződ<strong>és</strong>)<br />
biztosítékaként az alapügylet kötelezettje egy hatalma alá tartozó dolgon fennálló<br />
jogát ruházza az alapügylet jogosultjára, mégpedig azzal a felfüggesztő feltétellel,<br />
hogy a jogosult csak akkor élhet ezzel a joggal, ha a kötelezett az alapügyletből<br />
folyó kötelezettségének nem tesz eleget. A biztosítéki szerepből adódóan a<br />
kötelezett szerződ<strong>és</strong>szeg<strong>és</strong>éig a jogosult csupán formálisan szerezte meg a jogot,<br />
materiális értelemben addig nem élhet vele.<br />
A biztosítéki szerepet betöltő jog átruházásakor az ügylet formális, vagy jogi<br />
célja (jogcíme, causája) a jogosult jogszerz<strong>és</strong>e. Biztosítéki opció estén vételi jog<br />
enged<strong>és</strong>e a jogosult javára. Ez a formális cél valós célja a feleknek, tehát nem<br />
színlelt az ügylet, azonban ez a közelebbi, átmeneti cél valójában csak<br />
eszközszerepet tölt be a végcél tekintetében, az alapügylet érdekében való<br />
25<br />
Leszkoven László: A biztosítéki célú vételi jog néhány kérd<strong>és</strong>éről. Gazdaság <strong>és</strong> Jog 2004.<br />
12. sz. 17. o.<br />
26<br />
Menyhárd: i.m. 480. o.<br />
27<br />
Sándor István: Vételi jogot alapító szerződ<strong>és</strong>ek érvénytelensége. In: Dr. Pusztahelyi Réka<br />
(szerk.): A magánjogi kodifikáció eredményei. Novotni Alapítvány, Miskolc 2010. 103. o.<br />
28<br />
Leszkoven László: A fiduciárius engedményez<strong>és</strong> jogi term<strong>és</strong>zetéről. Gazdaság <strong>és</strong> Jog<br />
2002. 3. sz. 16. o.<br />
29<br />
Lajer – Leszkoven: i.m. 25. o.<br />
30<br />
Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Első r<strong>és</strong>z. Grill Kiadó, Budapest 1933. 144.<br />
o. Idézi: Lajer – Leszkoven i.m. 23-33. o.<br />
211
Change language