studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Berek Gergő
vagyis az egybehangzó akaratnyilatkozatuk folytán a kontraktus létrejön, csak ez
érvénytelen. Ezzel szemben a fiktív jogügylet 8 esetén a szerződés létre sem jön,
ugyanis a két fél akaratnyilatkozata nem egyezik vagy nem a megfelelő felek között
hangzik el. A Btk. 290. § (1) bekezdés b) pontjának fogalmi eleme pedig az adós és
harmadik személy közötti szerződés, így e szerint nem, csak az a) pont szerint bírálható
el a fiktív jogügylet létesítése. Az a) pont „elrejt, eltitkol” fordulatainál ugyanis
a hitelezők számára hozzáférhetetlenné tétel a központi elem, amely már megállapítható
ebben az esetben. Kérdés számomra csak a bűncselekmény stádiumait tekintve
merül fel, hiszen a fiktív „szerződés” során de jure nem válik hozzáférhetetlenné a
vagyontárgy, hiszen nem jön létre a kontraktus, ezáltal az elrejtésnek, eltitkolásnak
kísérlete állapítható meg, ugyanakkor a hitelező számára a szerződés fiktív jellegének
bizonyításáig de facto hozzáférhetetlenné válik az adott vagyon, tehát a bűncselekmény
befejeződik. Ennek azonban csak elméleti jelentősége van, hiszen a Btk.
17. § (1) bekezdése értelmében a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési
tételét kell alkalmazni.
b) A Btk. tárgyalt bekezdésének másik fordulata a kétes követelés elismerésével
megvalósított csődbűncselekmény. Az a követelés kétes, amelynek ténybeli vagy
jogi alapját az adós vitatja, vagy bár nem vitatja, de behajtása (például megfelelő
fedezet, biztosíték hiányában) nem biztosított. A követelés jogcíme tehát érvényes,
de a teljesítés kétséges. Ebben a helyzetben az adós egyoldalú jognyilatkozata a
korábbi feltételek megváltozása révén önmagában is vagyoncsökkenést eredményezhet.
9 Tipikus példája, amikor a vagyonkezelő behajthatatlannak látszó követelést
(például kártyaadósságot) érvényesítő hitelezőt a kielégítendők sorában feltüntet,
vagy ilyen ügyletre vonatkozó csődegyezséget köt. 10 Nehézséget jelenthet a büntetőeljárás
során a kétes követelés bizonyítása. Gyakran kapcsolódik ehhez a cselekményhez
más bűncselekmény, például okirat-hamisítás, csalás stb., amelyekkel a
követelés kétes jellegét igyekeznek leplezni. Megoldást jelentene, ha a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet esetén – bármely hitelező kérelmére – azonnal ideiglenes
vagyonfelügyelő kerülne kirendelésre, aki az adós vagyona feletti rendelkezési
jogot gyakorolná, felügyelné az adós gazdálkodását a fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzet megszüntetéséig, vagy a csőd-, illetve felszámolási eljárás kezdeményezéséig.
Az ő vagyoni és büntetőjogi felelősségük növelését tartom még szükségesnek,
mégpedig azáltal, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő egy meghatározott saját vagyontömeggel
feleljen bűncselekmény elkövetése esetén a hitelezők felé, valamint
azzal, hogy a törvényhozó az általuk megvalósított tényállást minősített esetként
szabályozná. A fokozott felelősségi rendszer, illetve a permanens felügyelet az adós
8
Iskolapélda erre, amikor egy ingatlan bérlője hamis okiratok felhasználásával az ingatlan
tulajdonosának adja ki magát, és bármiféle egyéb jogosultság megléte nélkül a bérleményére
adásvételi szerződést köt harmadik személlyel. Az adásvételre vonatkozó konszenzus tehát
nem az ingatlan tulajdonosa mint eladó és a harmadik személy mint vevő között alakul ki,
tehát szerződés sem keletkezik.
9
A Büntető Törvénykönyv nagykommentár (szerk. Varga Zoltán). Complex Kiadó, Budapest
2011
10
Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK Kerszöv, Budapest 2002. 173.
o.
308