studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Iskolai erőszak. Erőszak a diákok egymás közötti viszonyaiban
hiperaktivitás, ami a többi személyiség jellemzővel együtt az agresszió kiváltó oka
lehet. Viselkedése miatt gyakran negatívan viszonyulnak hozzá, provokálja és idegesíti
a többieket. 23 Az őt ért konfliktusokból keletkezett feszültséget mások bántalmazásával
vezeti le. Ez a módszer azonban nem vezet teljes megnyugváshoz.
V. Az iskolai erőszak lehetséges következményei 24
Az iskolai erőszak negatív hatásai nemcsak a résztvevőket érintik, de hatással van a
szülőkre, pedagógusokra és az egész iskolára is.
Az áldozatra nézve az agresszió járhat fizikai és lelki sérülésekkel egyaránt. A fizikai
erőszak nem ritkán együtt jár testi sérülésekkel, ezek viszonylag hamar begyógyulnak,
ellenben a pszichikai bántalmakkal, amelyek akár hosszú távúak is lehetnek.
A zaklatás megerősíti a bántalmazott negatív énképét, és gyakran ronthat is
rajta. A bántalmazott szorongása tovább fokozódik, még csendesebb lesz, még inkább
magába fog fordulni, ennek következtében az amúgy is szegényes társadalmi
kapcsolatai tovább romlanak, még inkább elszigetelődik. A folyamatos agresszió
miatt állandó félelemben él, fél és nem szeret iskolába menni. A rendszeres lelki
terror kihatással van a gyerek tanulmányaira is. Nem képes koncentrálni. Előfordulhat,
hogy lóg az iskolából, vagy az órákról, hogy elkerülje a támadóját, emiatt és a
koncentráció hiánya miatt romlik a tanulmányi eredménye. „Jean-Louis Lorrain a
hiányzások által okozott problémák gyakoriságát és súlyát az egyének és az intézmények
szemszögéből is az agresszív magatartásformák előjeleiként értékeli.” 25
Ha a gyerek úgy érzi, hogy ő egy vesztes, és ezt több oldalról is megerősítik benne,
akkor felnőttként is vesztesnek érezheti magát, mind a munkahelyén, mind a
magánéletében. Komoly pszichés betegségek alakulhatnak ki nála, például depreszszió,
üldözési mánia, amelyek evési és alvási zavarokkal is párosulhatnak. Előfordulhat,
hogy a benne felgyülemlett feszültséget másokon próbálja meg levezetni,
sokszor túlságosan agresszívan.
A zaklatóra és a szemlélőkre gyakorolt hatások, nem olyan drasztikusak, mint az
áldozat esetében. A zaklató számára fontos a hatalomra törekvés, központi eleme a
cselekményeinek. Ha időben nem veszik észre, hogy probléma van vele, megszokja
az erőszak alkalmazását, és a későbbiekben is állandó stratégiaként alkalmazza majd
a konfliktusok kezelésére, mert járható útnak tartja céljai eléréséhez. Nem tudja
megtanulni az agresszió kezelését, másokat fog hibáztatni a problémái miatt és
semmiért nem vállalja a felelősséget, inkább áthárítja, „rá keni” másra. Hazudik,
fedezi a tetteit. Nem fog bűntudatot és empátiát érezni, mert jogosnak tartja, amit
tesz. Önfejűvé és kezelhetetlenné válhat. Az ilyen minták követése könnyen bűncselekmények
elkövetéséhez vezethet. Az események ilyetén alakulása nem feltétlenül
egyenes út a börtönbe, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a hazai büntetőjogi
szabályozás értelmében a 14. életévét betöltött fiatalkorú már büntethető. Megfelelő
segítséggel és jó időzítéssel még helyes útra terelhető az elkanászodó gyermek.
23 Uo.
24 Somfai Balázs: „Bullying”, azaz az iskolai erőszak. Jura 2009. 1. sz. 184-187. o.
25 Mihály Ildikó: Erőszak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 2000. 4. sz. 52-58. o.
379