studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A csődbűncselekmény
tartást. Látható tehát, hogy egy részletes, szerteágazó törvényi szabályozásról van
szó, mely aprólékosan meghatároz minden lehetséges elkövetési magatartást,
kellően alkalmazva a visszautalásokat a háttérjogszabályokra, amelyeknek meglehetősen
bő a tárháza. Számos egyezés, de ugyanakkor szembetűnő eltérések is tapasztalhatóak
a magyar szabályokhoz viszonyítva. Példának okáért azonosság a két
tényállás között az elkövetési magatartások felsorolása, főleg, ha a magyar cselekményhez
hozzávesszük a számviteli rend megsértésének esetét is; szerepel továbbá
mindkét esetben az objektív büntethetőségi feltétel is. Jelentős, és szinte azonnal
szembetűnő különbség van a két szabályozásban az elkövetési ideje, és ilyenformán
az elkövető felelőssége között. A német megoldás szerint a tettes felelősségre
vonható már cége eladósodása idején is az általa tanúsított diszpozíciószerű magatartásokért.
Az eladósodás pedig akkor következik be, ha „a passzívák az aktívákon
felülemelkednek, akkor is, ha a tettes még fizetőképes”. 24 Itt tehát már jóval korábban
fennáll a tettes felelőssége a gazdálkodásáért, mint a Btk. esetében. A
fizetésképtelenség pedig „a pénzeszközök tartós hiányán nyugvó lehetetlensége az
esedékes követelések teljesítésének”. 25
24 Reinhar Maurach – Friedrich-Christian Schroeder – Manfred Maiwald: Strafrecht
Besonderer Teil. Teilband 1. C.F Müller Verlag, Heidelberg 2003. 295. o.
25 Maurach – Schroeder – Maiwald: i.m. 296. o.
315