01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bukli Ádám<br />

időben elválik az adós szolgáltatása, aki megadott határidőig ezt a pénzösszeget <strong>és</strong> a<br />

kamatot köteles szolgáltatni. A vételi jogot engedő szerződ<strong>és</strong>ben a kötelezettnek, az<br />

alapügylet adósának szolgáltatása a tulajdonjogából kihasított jogosultság (vételi<br />

jog, rendelkez<strong>és</strong>i jogról való lemondás) biztosítása az alapügylet hitelezője r<strong>és</strong>zére.<br />

Elvileg az opció jogosultja is nyújthatna ellenszolgáltatást, azonban biztosítéki célú<br />

opciós szerződ<strong>és</strong> esetében a gyakorlatban erre nem kerül sor, ugyanis az adós az<br />

alapügyletre tekintettel, a kölcsönhöz jutás érdekében enged opciót.<br />

Más jellegű problémát vet fel az opciós szerződ<strong>és</strong> <strong>és</strong> az ez alapján létrejövő<br />

adásvétellel való kapcsolata. A bírói gyakorlat megosztott abban a kérd<strong>és</strong>ben, hogy<br />

az opció <strong>és</strong> az adásvétel egy, avagy két különálló szerződ<strong>és</strong>-e. Az elméletinek tűnő<br />

vitára adandó válasznak komoly gyakorlati jelentősége van a megtámadhatóság<br />

kérd<strong>és</strong>körében. Magam r<strong>és</strong>zéről azt a felfogást érzem dogmatikailag<br />

megalapozottabbnak, amelyik ezt a kétmozzanatú jogügyletláncolatot két<br />

szerződ<strong>és</strong>re bontja, de mivel r<strong>és</strong>zérvek felhozhatók az egyetlen szerződ<strong>és</strong>ként való<br />

megítél<strong>és</strong> mellett is, érdemes mindkét koncepcióval megismerkedni.<br />

Az álláspontok abban még megegyeznek, hogy – Wellmann György szavaival –<br />

„a vételi jogot engedő megállapodás, az ezen alapuló vételi jog gyakorlása <strong>és</strong> az<br />

ezáltal létrejövő adásvétel egyetlen folyamat, egyetlen tartós jogviszony egymásra<br />

épülő mozzanatai”, amelyek „két jól elkülöníthető szakaszra” bonthatók. 38 Az ebből<br />

levont következtet<strong>és</strong>eik azonban különbözők. Wellmann 39 <strong>és</strong> Juhász László 40 szerint<br />

ez a két szakasz két különálló szerződ<strong>és</strong>t, egy vételi jogot engedő opciós <strong>és</strong> egy<br />

vételi jog gyakorlásával létrejövő adásvételi szerződ<strong>és</strong>t jelent. Velük szemben<br />

Salamonné Solymosi Ibolya 41 egyetlen, ám kétfázisú (felfüggesztő feltétellel kötött)<br />

szerződ<strong>és</strong>nek látja a jogviszony-rendszert. Salamonné magyarázata szerint a vételi<br />

jogot engedő szerződ<strong>és</strong> esetében egy felfüggesztő feltétellel kötött adásvétellel<br />

állunk szemben. 42 Szerinte a felek opciós szerződ<strong>és</strong>t létrehozó megállapodása<br />

túlmutat a vételi jog létesít<strong>és</strong>én, mert az meghatározza az adásvételi szerződ<strong>és</strong><br />

tartalmát, amelyhez az eladó kötve van. Mint mondja, az opciós szerződ<strong>és</strong><br />

megköt<strong>és</strong>ével az adásvételi szerződ<strong>és</strong> tekintetében olyan jogi szituáció áll elő, mint a<br />

felfüggesztő feltétellel megkötött szerződ<strong>és</strong> esetén: hatályba lép<strong>és</strong>éhez valamilyen<br />

jogcselekmény bekövetkezte szükséges. Véleménye szerint a dolog átruházására<br />

irányuló opciós szerződ<strong>és</strong>t csak az különbözteti meg a rendes adásvételi<br />

szerződ<strong>és</strong>től, hogy az az opciós jog gyakorlásával válik hatályossá, vagyis<br />

felfüggesztő feltételhez kötött. 43 Salamonné álláspontjával érz<strong>és</strong>em szerint az a fő<br />

gyakorlati probléma, hogy ebben a relációban értelmezhetetlenné válik az opció<br />

jogosultjának esetleges ellenszolgáltatása, az opciós díj. Mivel az opció egységes<br />

38 Wellmann György: Megtámadható-e feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén a vételi<br />

jogot engedő szerződ<strong>és</strong>, illetve a vételi jog gyakorlása folytán létrejövő adásvétel? Gazdaság<br />

<strong>és</strong> Jog 2007. 1. sz. 10-11. o.<br />

39 Wellmann: i.m. 10-14. o.<br />

40 Juhász: i.m. 41-51. o.<br />

41 Salamonné: i.m. 8-10. o.<br />

42 Salamonné: i.m. 9. o.<br />

43 Salamonné: uo.<br />

214

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!