studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A garázdaság másod- <strong>és</strong> harmadvirágzásai<br />
általában nem körülhatárolt – határozott körére terjed ki.” 45 (Például egy község<br />
vagy egy városnegyed lakóinak befolyásolása, körükben pánik- vagy riadalomkelt<strong>és</strong>.)<br />
A bűntetti alakzat e formája eredmény-bűncselekmény. Ezen kívül praeterintencionális<br />
bűncselekmény is; az elkövetőt legalább gondatlanság terheli az<br />
eredmény tekintetében. 46 A köznyugalom súlyos megzavarása alatt kell értenünk a<br />
köznyugalom tartós megzavarását is. 47<br />
c) A csoportos elkövet<strong>és</strong>, egyúttal köznyugalom súlyos megzavarása<br />
A két minősítő körülmény együttes megvalósulása fokozottabban veszélyes a<br />
társadalomra, ezért döntött úgy a törvényhozó, hogy ahhoz súlyosabb büntet<strong>és</strong>t rendel.<br />
d) Nyilvános rendezvényen történő elkövet<strong>és</strong><br />
A garázdaság társadalomra veszélyessége abban rejlik, hogy az elkövető több emberben<br />
megbotránkozást vagy riadalmat kelt. A köznyugalom megzavarásának<br />
lehetősége nyilvános rendezvényen fokozottabban fennáll a jelenlevők nagy száma<br />
miatt. A törvényhozó szerint azt az elkövetőt, aki ezt kihasználja, súlyosabban kell<br />
büntetni. Nyilvános rendezvénynek minősül minden, a gyülekez<strong>és</strong>i jogról szóló<br />
törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki<br />
számára azonos feltételek mellett nyitva áll. 48 Ezzel a meghatározással a<br />
gyülekez<strong>és</strong>i jogról szóló 1989. évi III. tv. általános rendelkez<strong>és</strong>ei között meghatározott<br />
fogalmat bővíti ki, amely szerint rendezvény alatt a gyülekez<strong>és</strong>i jog gyakorlása<br />
keretében tartott olyan bék<strong>és</strong> összejöveteleket, felvonulásokat <strong>és</strong> tüntet<strong>és</strong>eket kell<br />
érteni, amelyeken a r<strong>és</strong>ztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. 49 A Btk.<br />
definíciója minden olyan gyűl<strong>és</strong>re kiterjed, amely mindenki számára nyitva áll. A<br />
megfogalmazás különösen a sportrendezvények miatt alakult így, a gyakorlatban<br />
ugyanis a szurkolók garázdaságot valósítanak meg erőszakos cselekményeikkel.<br />
Bék<strong>és</strong> tüntet<strong>és</strong>ként indult például az MTV székház ostroma, amely a köznyugalmat<br />
jelentősen felkavarva garázda cselekmények eg<strong>és</strong>z láncolatává alakult át. A<br />
2007. március 15-én Budapest főpolgármesterét ünnepi beszéde közben ért tojásdobálás,<br />
illetve az időről időre megszervezett homoszexuális-felvonulásokat kísérő<br />
erőszakos cselekmények sorozata szintén arra sarkallta a törvényhozót, hogy a büntet<strong>és</strong><br />
céljának 50 elér<strong>és</strong>e érdekében szigorúbb retorziót helyezzen kilátásba. A<br />
tényállás visszás, mivel valamely felvonuláson, egy tojást a felvonulók közé hajító<br />
elkövetővel szemben szabadságveszt<strong>és</strong>-büntet<strong>és</strong> alkalmazandó; a büntet<strong>és</strong> enyhít<strong>és</strong>é-<br />
45<br />
Bodgál – Pintér: i.m. 373. o.<br />
46<br />
Btk. 15. §; László Jenő (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. KJK, Budapest<br />
1986. 777. o.<br />
47<br />
Erdősy – Földvári – Tóth: i.m. 352. o.<br />
48<br />
1978. évi IV. törvény<br />
49<br />
1989. évi III. törvény 2-3. §<br />
50<br />
1978. évi IV. törvény 37. § A büntet<strong>és</strong> célja a társadalom védelme érdekében annak<br />
megelőz<strong>és</strong>e, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.<br />
295
Change language