studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Ilyés Henrietta
most 17 ágazati szakigazgatási szervet deklarál. Ennek következtében a hivatal belső
szervezete jelenleg 17 szakigazgatási szervből és a törzshivatalból áll.
A belső szervezet tekintetében a volt hivatalvezetővel, illetve az új vezetői apparátussal
szembeni elvárásokat emelném ki. „Hivatalvezetőnek az a személy nevezhető
ki, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.” 3
A hatályos szabályozás értelmében pedig kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű
személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal
rendelkezik. 4 Azért tartom szükségesnek e rendelkezésnek a megemlítését, mert
az 1990. évi szabályozástól kezdődően valamennyi rendelet állam- és jogtudományi
egyetemi végzettséget, valamint 1994. évi szabályozástól kezdődően ezen felül jogi
vagy közigazgatási szakvizsgát is megköveteltek a hivatalvezetőtől. Indokolatlannak
tartom a változtatást, a követelmények fokozatos csökkentését. A jogi, közigazgatási
szakismeret véleményem szerint elengedhetetlen a tisztség eredményes betöltéséhez.
Valamint a vezetés jogirodalmi fogalma is feltételezi a szakmai ismereteket. 5 Ezzel a
szabályozással azonban ez kikerülhetővé vált, ami a szakmai minőség rovására válhat.
A hivatalvezető kiemelt szerepe lévén a feladatok és hatáskörök címzettje volt,
őt terhelte a szakmai felelősség is, amely így újabb ellentmondást eredményezett,
nem különben a kormánymegbízottak esetében. Továbbá a legkiválóbb rendszer sem
alkalmas funkcióinak maradéktalan betöltésére, ha nem megfelelő személyek vezetik.
A magam részéről tehát előnyben részesítem azokat a megoldásokat, amelyek a
hivatalt vezető személlyel szemben legalább olyan szakmai követelményt támasztanak,
mint a helyettesi feladatokat ellátó személlyel szemben.
III. Feladatok
A hivatalvezető gyakorolta a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetői, a
hivatal szervezeti egységeinek kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett. A
kormánymegbízott esetében a változás lényegében a szervezeti átalakulás eredménye.
Az új szervezeti felépítés következtében a törzshivatal kormánytisztviselői és
munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hivatalvezető, és a kormánymegbízott
is ellátta/ellátja a hivatal vezetését, a feladat és hatásköreit. Gondoskodik
a szakigazgatási szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételekről. Elkészíti
a szervezeti és működési szabályzatot, valamint gondoskodik a jogszabályban
előírt belső szabályzatok elkészítéséről. Minden évben az előző évi tevékenységéről
szóló összegző beszámolót (jelentést) készít. Az összegző jelentés szorosan
összefügg a koordinációval, biztosítva évente egyszer, a rendelet által megjelölt
jelentősebb kérdések tekintetében a helyzetjelentést. Szükségessége a jövőbeli átfogó
tervezések vonatkozásában jelentős. Mint központi általános hatáskörű állam-
3
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII.9.) Korm. rendelet 4. §
(2) bek.
4
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10. § (3) bek.
5
Fazekas Marianna – Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog. Általános rész. Osiris Kiadó,
Budapest 2006. 154. o.
96