01.05.2013 Views

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérd<strong>és</strong>ei<br />

gévé teszi a környezeti eljárásjogok biztosítását. A Riói Nyilatkozatnak közösségi<br />

r<strong>és</strong>zvételről szóló 10. elve komoly befolyást gyakorolt az országok környezetvédelmi,<br />

sőt azon kívüli hatósági rendszerének kialakítására <strong>és</strong> működtet<strong>és</strong>ére.<br />

A környezeti eljárásjogok fejlőd<strong>és</strong>ének eddigi legnagyobb eredményét kétség kívül<br />

az Aarhusi Egyezmény érte el, ami kibontja a Riói Nyilatkozat idézett 10. elvét,<br />

<strong>és</strong> az eljárási jogok három pillérének r<strong>és</strong>zletes szabályait adja. A preambulumában<br />

mintegy célként jelöli meg a környezettel kapcsolatos ügyekben a dönt<strong>és</strong>hozatal<br />

számon kérhetőségét <strong>és</strong> átláthatóságát, ami a jogérvényesít<strong>és</strong> nélkülözhetetlen eleme.<br />

„Az egyezmény vitathatatlan érdeme, hogy először fogta egységes, logikus<br />

rendszerbe a közösségi r<strong>és</strong>zvételnek a nemzetközi jogban <strong>és</strong> az egyes nemzeti jogokban<br />

elszórtan már meglevő elemeit. Az információhoz jutás, a beleszólás <strong>és</strong> a<br />

jogorvoslat jogának a r<strong>és</strong>zletes szabálya az összes lehetséges forrásból származó<br />

leghatékonyabb megoldásokat használja fel, kieg<strong>és</strong>zítve azokat a megfelelő alapelvekkel,<br />

definíciókkal, <strong>és</strong> a r<strong>és</strong>zvételre képesít<strong>és</strong> szabályaival.” 22<br />

Az egyezmény 1. cikk második fordulata értelmében minden tagállam köteles<br />

biztosítani a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a dönt<strong>és</strong>hozatalban való<br />

r<strong>és</strong>zvételhez <strong>és</strong> az igazságszolgáltatás igénybevételéhez, környezeti ügyekben, tehát<br />

az államok saját állampolgáraikkal szemben is közvetlen kötelezettséget vállalnak.<br />

Az egyezmény a nyilvánosság r<strong>és</strong>zvételének hármas tagolását, ún. három pillérét<br />

határozza meg. Az első az információhoz való jog; a második a nyilvánosság r<strong>és</strong>zvétele<br />

a dönt<strong>és</strong>hozatalban; <strong>és</strong> a harmadik az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása.<br />

Az első két pillér szorosan összefügg, míg a harmadik pillér önállóan is megállná<br />

a helyét, mégis ez a legproblémásabb, a leggyengébben biztosított pillér.<br />

a) A környezeti információhoz való hozzáfér<strong>és</strong><br />

Az információhoz való joggal kapcsolatban számos kérd<strong>és</strong> felmerülhet onnantól<br />

kezdve, hogy ki legyen jogosult információt kérni, odáig, hogy megtagadható-e az<br />

információadás. Az EU-ban személyes <strong>és</strong> szakmai helyzetétől függetlenül bárki<br />

kérheti a környezeti információkhoz való hozzáfér<strong>és</strong>t indoklási kötelezettség nélkül.<br />

A kérelmet benyújtó személynek nem kell uniós polgárnak vagy lakosnak lennie.<br />

Nem kormányzati szervek is kérhetnek információt függetlenül attól, hogy jogilag<br />

hol kerültek bejegyz<strong>és</strong>re. 23 A kérelmezőnek tehát nem kell az érdekeltségét bizonyítania<br />

az információval kapcsolatban vagy megindokolni, hogy miért van szüksége az<br />

információra. 24 Az ilyen tág értelmez<strong>és</strong> véleményem szerint a legideálisabb.<br />

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) jogértelmez<strong>és</strong>i gyakorlatában<br />

kikristályosította az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való emberi jogot, azon<br />

belül is az eljárási jogokat, ezért fontosnak tartok kiemelni pár olyan dönt<strong>és</strong>ét, amit<br />

22 Fülöp: i.m. 104. o.<br />

23 Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáfér<strong>és</strong>, a nyilvánosság r<strong>és</strong>zvétele <strong>és</strong> az<br />

igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása közösségi szinten. Gyakorlati útmutató.<br />

http://ec.europa.eu/environment/aarhus/pdf/guide/AR%20Practical%20Guide%20HU.pdf<br />

(2011.12.01.) 3. o.<br />

24 Ludwig Krämer: EC Environmental Law. Sweet&Maxwell, London 2007. 149. o.<br />

87

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!