studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
jogkorlátozással kapcsolatos vádalkat. Az alkotmányozás során tehát
visszakanyarodtunk az alkotmánymódosítás előtti szöveghez, miért volt akkor
szükség egyáltalán a módosításra?
A módosítás előírta, hogy: a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében
mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. 100 Az új
Alaptörvény ezt a rendelkezést nem vette át. A sokat kritizált 61. § (4) bekezdéssel
sem találkozhatunk.
Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosításai közül az első a Magyar Honvédség,
a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak
politikai szerepvállalását kívánja kizárni. Az új szöveg a Magyar Honvédség,
továbbá a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában kimondja,
hogy hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet
nem folytathatnak. 101 A jelöltséggel kapcsolatos korlátozásokat, tehát már nem
találhatjuk meg.
A második alkotmánymódosítás több szakaszt is érintett. A bírósági titkár az új
Alaptörvény szerint is törvény által meghatározott ügyekben, az egyesbíró hatáskörében
járhat el. 102
A 70/I. § amely a visszamenőleges hatályú adóztatást megalapozta, nem köszön
vissza az új normaszövegben.
A 2010. évi CXIX. törvény a 2010. augusztus 11-én elfogadott második alkotmánymódosításra
tekintettel korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét. Kisebb
módosításokkal ez a rendelkezés átkerült az új Alaptörvénybe is. A hatáskör korlátozása
addig érvényesül, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
Új elem, hogy a kizárt tárgyköröket érintő törvényeket is megsemmisítheti
az AB, ha jogszabály megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben
foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. 103
Tekintettel arra, hogy a 2010. évi CLXIII. törvénnyel, illetve a 2010. évi CXIII.
törvénnyel kapcsolatban nem fogalmaztam meg kritikát, ezeknek az új
Alaptörvénnyel kapcsolatos viszonyát nem vizsgálom.
VI. Összefoglalás
A következőkben értékelni kívánom a 2010 tavasza óta elfogadott
alkotmánymódosításokat, továbbá azoknak hatását az új Alaptörvényre, illetve az
ahhoz vezető utat.
Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban a tudomány képviselői hamar
felemelték a hangjukat. Problémaként hangoztatták a szakmai átgondolatlanságot, a
koordinálatlanságot illetve a sietségre tekintettel a konzultáció teljes hiányát. 104
Megfogalmazták, hogy „az elfogadott alkotmánymódosítások nem állnak
100
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról 1. §
101
Alaptörvény 45. cikk (4) bek., 46. cikk (5) bek.
102
Alaptörvény 27. cikk (3) bek.
103
Alaptörvény 37. cikk (4) bek.
104
Drinóczi: i.m. 67. o.
186