studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
vezetőinek kinevezéséről. Amennyiben ezt a rendelkezést szűken értelmezzük,
akkor a közszolgálati média fenntartása nem volt kötelező az állam számára. A
37/1992. (VI. 10.) AB határozat szerint elviekben mindegy, hogy a jogalkotó milyen
médiarendszert vezet be Magyarországon, az a lényeg, hogy az AB által előírt célok
megvalósuljanak. Az a fontos, hogy a szervezeti megoldások biztosítsák a
„társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és
valósághű kifejezésre jutását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről
és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást”. Az indokolás később egyértelműen
rögzíti a bírák álláspontját, az országos közszolgálati rádió és televízió fenntartására
vonatkozóan, mert a szervezeti és jogi megoldásoknak tekintettel kell lenni az adott
országban a rádió és a televízió struktúrájára. 45 Az új szabályozásnak köszönhetően
„mostantól a közszolgálati média állami fenntartása vita nélkül alkotmányosan
kötelező előírás”. 46 A közszolgálati média legfontosabb kötelezettségeinek példálózó
jellegű listáját is megtalálhatjuk az új normaszövegben. Ez a közszolgálati média
kulturális feladatainak megvalósulását segíti elő tekintettel arra, hogy a
„közszolgálati műsorszolgáltatóknak jelentős szerepet kell vállalniuk a közösségi
kohézió, a társadalmi integráció megteremtésében is”. 47 Ennek a célnak a
megvalósulása szempontjából fontos, hogy az egész nemzethez szóló műsorokat
készítsenek, hogy így fejezzék ki tagjainak együvé tartozását. 48 A szövegezéssel
kapcsolatos probléma, hogy nem lehet tudni mit jelent: „nemzeti közösségek”,
„etnikai közösségek”, „családi közösségek”, illetve ezek „igényei”. Az első két
kategóriának milyen a viszonya a nemzeti és etnikai kisebbségekhez? A közösség és
a kisebbség ugyan azt jelenti vagy mást, ha eltérő kategóriák, akkor hol van az
eltérés? A közszolgálati médiaszolgáltatás hogyan működik közre a különböző
közösségek igényeinek a kielégítésében? 49
A (4) bekezdés második mondata szerint a közszolgálati média feletti őrködést az
Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság,
független tulajdonosi testület, illetve az állampolgárok egyes közösségei látják el. 50
Ezzel összefüggésben felmerül, hogy mit jelent az „állampolgárok egyes
közösségei” kifejezés. Más közösségek nem vehetnek részt a kontrollban? 51
Az új 61. § (5) bekezdése előírja, hogy „[a] közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló
törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges”. 52 A különböző médiatartalmak alapvető szabályait eddig is
45
Koltay: i.m. 6. o.
46
Koltay: i.m. 7. o.
47
Uo.
48
Uo.
49
Drinóczi: i m. 68. o.
50
Koltay: i.m. 8. o.
51
Drinóczi: i.m. 68. o.
52
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról 1. §
176