studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Iskolai erőszak. Erőszak a diákok egymás közötti viszonyaiban
A re-aktív típusú gyerek mélyen meg van győződve arról, hogy ő nem bánt
senkit, csak visszaüt. Ennek oka abban leledzik, hogy a konfliktushelyzetek
megoldására kizárólag az erőszakot tekinti megoldási módnak, másfajta stratégia
nem áll rendelkezésére. Ha valamilyen inzultus vagy kellemetlenség éri, azt
szándékosan, az ő személye ellen irányuló provokációnak tekinti. Az ilyen típusú
egyénre jellemző a rosszkedv, a magányosság, hajlamos a disztimiára 18 , örökösen
gyanakszik, ha úgy érzi, hogy provokálták gondolkodás nélkül üt, tekintet nélkül
arra, hogy az ellenfele kisebb és gyengébb, illetve nagyobb vagy erősebb. Úgy érzi,
hogy őt méltánytalanul „bántják”, emiatt elégtételt kell vennie, meg kell torolnia az
őt ért sérelmet. Ezeknek a személyiségjegyeknek a kialakulását nagymértékben
befolyásolja a család, amelyben a gyermek él. Családja általában feszültségekkel
terhes, a konfliktusok megoldása a szülők számára is csak agresszív módon
elképzelhető, tehát a gyermek, egyfajta mintát követ.
A kötekedő agresszív típusú egyénre jellemző, hogy nem támad vaktában,
cselekményének célja a népszerűség, a hatalom elérése és az öröm, amit benne
mások fájdalma, szenvedése vált ki, nem pedig a bosszú. A zaklató számára fontos a
hatalom, és normálisnak tartja a hatalomra törekvést. Örömét leli abban, hogy
valaki(k) felett hatalma van. A hatalom érzésének vágya mellett a legfontosabb
motívum a figyelemfelkeltés. Tudatosan választ áldozatot magának, akikre jellemző,
hogy nála fiatalabbak és gyengébbek. Az ismétlődő cselekményeken keresztül
tudatosítja mindenkiben, hogy kié a hatalom. A zaklatás célja tehát kettős: az áldozat
kínzása örömöt és megelégedést nyújt, amely hatalom demonstráció is egyben.
Előfordulhat, hogy a zaklató magabiztossága imponálhat a közönségnek, és az is,
hogy kegyetlenkedő magatartása tetszik a társainak. Súlyos probléma, ha a
gyerekeknek tetszik a zaklató kegyetlenkedése, és kínzó magatartása, mivel a
kötekedő jelentős mértékben nekik „játszik” és produkálja magát, amely egyre
súlyosabb cselekményekhez vezethet. Az agresszor népszerűsége nem törvényszerű,
nyilvánvalóan vannak diákok, akik elítélik őt. Itt jutunk el a szemlélőkhöz.
2. A szemlélők
A szemlélőket három csoportra oszthatjuk: akiknek tetszik az erőszakoskodó
tevékenysége, esetleg támogatják is, valamint azokra, akik elítélik az erőszakos
magatartást. Az előbbieket passzív zaklatóknak, az utóbbiakat, pedig az áldozat
védelmezőinek nevezzük. A harmadik kategória: a „tétlen szemlélőké”. 19 Ők azok,
akik egyik oldalon sem foglalnak állást, nem bonyolódnak bele a konfliktusba, és
közömbösek maradnak iránta.
A passzív zaklatók köre heterogén csoport. Közöttük megtalálhatók azok is, akik
pozitívan viszonyulnak a zaklatóhoz és az erőszakhoz, és azok is, akiknek negatív a
viszonyulása az erőszakhoz, de mégis támogatják a zaklatót. Akiknek pozitív a
viszonyulása az agresszor tevékenységéhez, nem ritkán maguk is résztvevői lesznek
a bántalmazásnak, de ettől még ugyanúgy passzív zaklatók maradnak, mivel nem ők
kezdeményezték az erőszakos cselekményt. A másik csoport tagjai rendszerint
18 A depresszió enyhe formája.
19 Buda: i.m. 19. o.
377